Járványügyi laboratóriumi vizsgálat


A betegség gyanúja esetén kötelező. A Johan Béla Országos Epidemiológiai Központ Virológiai Főosztályának értesítését (tel: 06-1-476-1264) követően vírustranszport médiumban torokváladék, valamint két hét különbséggel vett savópár küldendő az OEK Légúti Vírus osztályára.

Mintavétel

A torokváladékot torok-tamponnal lehet venni. A beteget először köhögésre ingereljük, és a garatról valamint a mandulákról töröljük le a váladékot. Eközben ügyelni kell arra, hogy a tampon nyállal ne érintkezzék. A tampont ezt követően vírus-transzport médiumba mossuk bele. A vírus-transzport médium (VTM) készen igényelhető a Johan Béla Országos Epidemiológiai Központ Légúti vírus osztályáról vagy az ÁNTSZ megyei intézetétől.

A feltételezetten madárinfluenza következtében meghaltak esetében nem konzervált tüdődarabkák küldendők a vírusizolálási kísérletek céljára. Mivel a vírus titere a halál után a tüdőben gyorsan csökken, ugyanakkor a baktériumok száma rohamosan nő, fontos a post mortem vizsgálati anyag mielőbbi biztosítása. A vizsgálat céljára kb. 1 cm3 nagyságú darabka elegendő, amelyet steril eszközökkel kell kimetszeni. A szervdarabkát kivétel után steril kémcsőbe mért fiziológiás konyhasóoldatba kell helyezni, és a laboratóriumba érkezésig +4 C-fokon kell tárolni.

A betegből vagy halottból származó vizsgálati anyagokat hűtött állapotban néhány órán belül a víruslaboratóriumba kell juttatni. Ezek beküldése postai úton nem lehetséges. A mintákat jeget tartalmazó termoszba, vagy hűtőakkut tartalmazó hűtőtáskába kell helyezni és küldönc útján eljuttatni az OEK-be.

Abban az esetben, ha már csak utólag merül fel a madárinfluenzavírus által okozott fertőzés, mint a halál oka, immunhisztokémiai vizsgálat elvégzése javasolt. A vizsgálattal kapcsolatban a Johan Béla Országos Epidemiológiai Központ Légúti vírus osztályához kell fordulni.

A vírus direkt kimutatása

Az influenza A vírus direkt kimutatására többféle gyors-diagnosztikai módszer áll rendelkezésre. A torok-tamponnal levett minták esetén a légúti sejtekben immunofluoreszcens (IF) módszerrel a vírusantigének néhány óra alatt kimutathatóak. Drágább, de nagyságrendekkel érzékenyebb az ún. polimeráz láncreakció (PCR) vizsgálat, amely lehetőséget teremt akár egyetlen víruspartikula kimutatására is.

Direkt immunfluoreszcenciás eljárás: A légúti minta sejtjeit mikroszkópos tárgylemez felületére fixálják és monoklonális ellenanyaggal mutatják ki a vírus fehérjéit.

Immunhisztokémiai vizsgálat: Post mortem tüdőszövetből monoklonális ellenanyagokkal, valamint HRPO enzimmel jelzett anti-egér ellenanyagokkal az influenzavírus fénymikroszkópos vizsgálattal kimutatható.

PCR vizsgálat: Az ún. multiplex RT nested PCR vizsgálatban először a vírus RNS-ét DNS-re átírják, majd típusonként ill. altípusonként két-két primer pár felhasználásával az influenza A(H1N1, H3N2, H5N1) és az influenza B vírus detektálható.

Az eredményközlés időpontja: tájékoztató jelleggel a minta laboratóriumba érkezésétől számítva 1 nap múlva, megerősített eredmény egy hét múlva várható. Pozitív eredmény esetén a mintát a nemzetközi referencia-laboratóriumba megerősítésre is el kell küldeni.

Vírusizolálás: A vírusizolálási kísérleteket embrionált tyúktojásban és MDCK szövetkultúrán végzik. Eredmények legkorábban a leoltástól számított 3. napon várhatók. Sok esetben szükséges azonban ismételt továbboltásokat végezni, és így az átlagos izolálási idő kb. 1 hét. Az izolálási kísérletben kapott törzsek azonosítása típus-savók segítségével történik.

Szerológiai vizsgálat: A vírus-szerológiai vizsgálatok céljára a betegség kezdetén, majd 10-14 nap múlva levett vérminták szükségesek. Fontos, hogy az alvadásgátló nélkül vett minták sterilek legyenek. A szükséges mennyiség 4 ml teljes vér. A savókból komplementkötési reakcióban és heamagglutináció gátlási próbában mutatják ki a specifikus ellenanyagokat. Az egyedi megbetegedések influenza etiológiáját csak a betegség folyamán bekövetkező jelentős legalább négyszeres titeremelkedés kimutatása révén lehet bizonyítani. Ezért van szükség a fentiekben jelzett két vérmintára. Egyetlen, a rekonvalescens szakból származó vérminta vizsgálata révén az etiológiát utólag legfeljebb valószínűsíteni lehet.


A cikk oldalai:  1  2  3  4  5  6  7  8  9  10 

    Aktuális témák

Tájékoztatás
Európai PP vizsgálat
Számlaszám változás!!!
Meningococcus tájékoztató
A Zikavírus-járványról
Sárgaláz elleni védőoltás
A fejtetű elleni védekezés
Ágyipoloska - GYIK
A kullancsokról
Chlamydia – ECDC útmutató
Kórházi jelentések
OSZIR útmutatók
 

    Adatok, adatbázisok

Fertőző betegségek
Szexuálisan terjedő fertőzések
HIV/AIDS
Influenza
Kórházi fertőzések
Antibiotikum-rezisztencia
Irtószerek adatbázisa
 

    Epinfo

    VÉRVÉTEL-HIV/AIDS tanácsadás

    Influenza

    Szakmai információk

Módszertani levelek
Jelentendő betegségek
OKNE tájékoztató
Rühesség
Meningococcus
HIV és a HCV gyorstesztek
Laboratóriumi surveillance
Multirezisztens kórokozók
Fogászati infekciókontroll
Clostridium difficile
KÖR eredmények
 

    Mikrobiológiai laboratóriumok

EUCAST v7.1
Jártassági körvizsgálat 2017
Körvizsgálati tájékoztató
Mikrobiológiai körlevél
Referencia Laboratóriumok
NEMZETKÖZI körvizsgálat
 

    A Törzsközpont (HNCMB)

    Fertőtlenítés-sterilizálás

A kézfertőtlenítés fázisai
Fertőtlenítőszerek listája
 

    Témakörök

Árvíz-Belvíz-Ajánlások
Fertőző betegségek
Kábítószer-probléma
Kórházi-járványügy
Oltóanyag-ellenőrzés
Vektorok-betegségek
Európai Védőoltási Hét
Európai Antibiotikum Nap
IMI és az ADVANCE projekt
 

    Lakossági tájékoztatók

    Rendezvények

OEK
Egyéb
 

    ECDC

Az ECDC működése
ECDC hírek
Az ECDC publikációi
 

    Közbeszerzés

    Pályázati hírek

    Az OEK álláspályázatai