A fertőzés forrása
A tünetmentes, vagy a beteg madár. A madárinfluenza-vírusok rezervoárjai a vadonélő víziszárnyasok, e fajokban általában nem jelentkeznek tünetek. Új jelenség, és a vírus változását jelzi, hogy 2005- óta vándormadarakban is kimutatták a fokozottan patogén A/H5N1 madárinfluenza-vírust, és az már közöttük is elhullásokat okozott.
A baromfik közül a fertőzés veszélyének leginkább a szabadban tartott, vagy ott etetett/itatott, így vadmadarakkal kapcsolatba kerülő állományok vannak kitéve. A házi víziszárnyasok (házi kacsa, házi lúd) fogékonyak, de általában tünetmentesen ürítik a vírust. A háziszárnyasok közül pulykában, gyöngytyúkban, házityúkban jelentkezik leggyakrabban a betegség. A vírus alacsony patogenitású változata az említett fajokban legfeljebb enyhe megbetegedést okoz, a légzőszervi tünetek, a felborzolt tollazat mellett legfeljebb a tojáshozam csökkenhet. A fokozottan patogén törzsek hirtelen kezdettel akár azonnali elhullást, vagy azt megelőzően fellépő légúti tünetek mellett több szerv károsodását, masszív belső vérzéseket okoznak. A 48 órán belül észlelt elhullási arány gyakran 100%-os is lehet. A tünetmentes szárnyasok főként székletükkel, a beteg szárnyasok valamennyi váladékukkal nagy mennyiségben ürítik a kórokozót.
Néhány emlős faj (pl.:macskafélék) megbetegedésének kórokaként is kimutatták a vírust, de az emlősök fertőzőforrás szerepét még nem igazolták.
Az eddigi megfigyelések szerint a madárinfluenza A/H5N1 vírus az emberhez gyengén adaptálódott, a beteg vagy fertőzött állatokkal kapcsolatba kerülő, exponált személyek csak nagyon ritkán betegednek meg. Éppen ezért a beteg ember szerepe, mint a fertőzés forrása nem kellően ismert. A beteg ember légúti váladéka tartalmazza a legnagyobb mennyiségben a vírust.
A terjedés módja
A vírus a fertőzött madarak között a tartási körülményektől függően direkt és indirekt úton terjed. A vadmadarak székletükkel, leggyakrabban szennyezett víz révén fertőzik meg a házi állatállományokat. A háziszárnyasok állományain belül a légúti és az enterális terjedés dominál, az állományok között az állatok szállításával, illetve a kontaminált tárgyakkal (jármű, közösen használt ketrec, etető, itató, takarmány, cipő/ruha, stb.) terjedhet a kórokozó. A vírus emberhez történt gyenge adaptálódásának a jele, hogy a kórokozó állatról emberre történő terjedése ritka. Az ember feltehetően elsősorban fertőzött baromfik bélsarával, légúti váladékával kontaminált por, aerosol belégzése, másrészt váladékaival vagy szöveteivel (pl. vérével) történő direkt kontaktus (pl. beteg baromfi gondozása, konyhai feldolgozása, fertőzött baromfi/madár begyűjtése, fizikális és laboratóriumi vizsgálata, leölése, megsemmisítése, vírussal kontaminálódott felszíni vízben történő fürdőzés) révén fertőződhet. A vírus a légutak, a szem, az orr, illetve a száj esetleg a bél nyálkahártyáján keresztül juthat be az emberi szervezetbe.
Beteg, vagy elhullott vadmadárral történt kontaktust követő humán megbetegedést ezideig még nem regisztráltak.
Az A/H5N1 altípusú madárinfluenza-vírus gyenge humán adaptálódásával magyarázható az is, hogy nem terjed könnyen emberről emberre. Néhány délkelet-ázsiai esetben csak a kórokozónak a beteg emberről történt továbbterjedésével volt valószínűsíthető családtagjaik fertőződése, de ezt még nem sikerült többoldalúan bizonyítékkal alátámasztani. Az emberről emberre történő terjedés lehetősége napjainkban gyakorlatilag elhanyagolható.
Mindez csak annak figyelembevételével érvényes, hogy az A/H5N1 vírus mint minden influenzavírus - folyamatosan változik. Bár az egy évtizeddel ezelőtti megjelenése óta (1997. Hongkong) e vírus viselkedésében az állatokat és az embereket illetően nem történt lényegi változás, továbbra is megvan a lehetősége annak, hogy ez akár hirtelen bekövetkezik (pl. hatékonyan terjed az emberek között, vagy csökken az állatokat, ill. az embereket megbetegítő képessége). A legtöbb szakértő úgy véli, hogy az A/H5N1 madárinfluenza-vírusból kialakulhat egy új vírus, amely elvileg képes elindítani egy új pandémiát. Nem tudjuk azonban azt, hogy ez mikor következhet be, illetve kiszámíthatatlan, hogy az A/H5N1 madárinfluenza-vírus ezt a szerepet egyáltalán be fogja-e tölteni. |