Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Tájékoztatója
az A/H5N1 madárinfluenza-vírus által okozott humán megbetegedések megelőzése érdekében szükséges járványügyi és közegészségügyi teendőkről

2006. február 27.

Összeállították: az Országos Epidemiológiai Központ munkatársai

Bevezető

A kórokozó által előidézett betegség ritkán előforduló zoonózis. Azon kevés betegnél azonban, akiknél 1997 óta laboratóriumi vizsgálattal is igazolták a vírus kóroki szerepét, a klinikai kép igen súlyos volt, és a megbetegedés nagy számban végződött halállal. Szükséges ezért, hogy a vírus Magyarországon első alkalommal történt kimutatását követően a humán egészségügy szakemberei tisztában legyenek az általuk eddig nem vagy kevéssé ismert kórokozó fertőzésének forrásaival, a terjedés lehetséges módjaival, a betegség legfontosabb klinikai és járványügyi jellemzőivel, és a megelőzés lehetőségeivel. Történik mindez azért, hogy a megelőzés és szükség esetén a gyógyítás terén egyaránt eredményesen tudjunk fellépni.

Európa számos más országához hasonlóan, Magyarországnak is fel kell készülnie arra, hogy 2006 tavaszán-nyarán még több fertőzött vadmadár jelenik meg a kontinensen. Egyre nagyobb a veszélye annak továbbá, hogy a kórokozót nem ellenőrzött kereskedelmi forgalom révén is behurcolják. E két tényező megteremti a potenciális lehetőségét annak, hogy a kórokozó a háziszárnyasok körében is elterjedhessen. Számolnunk kell azzal, hogy a későbbiekben már nem csak behurcolt, hanem esetleg hazai eredetű állati megbetegedések is előfordulhatnak a fogékony fajok között. Ez a későbbiekben az ember számára folyamatos veszélyt jelenthet.

Kórokozó

Az orthomyxoviridae családba tartozó, A/H5N1 altípusú, fokozottan patogén madárinfluenza-vírus, mely 4C-on a madarak ürülékében 35 napig, 37C-on 6 napig életképes, de 56C-on három óra alatt, 60C-on 30 perc alatt, 70C-on pár perc alatt elpusztul. A formalin, a jódtartalmú vegyületek, az oxidálószerek és a savas pH percek alatt inaktiválja a kórokozót.