Az oltás  -  oltalom   

Mit jelent az Európai Védőoltási Hét?

Az Egészségügyi Világszervezet 2005-ben hirdette meg az első alkalommal az Európai Védőoltási Hét programját. Az évente ismétlődő kezdeményezés célja a figyelem felhívása, a kommunikáció javítása és a védőoltások támogatása a WHO Európai Régiójában. 

Egyre fontosabb, hogy a közvélemény és az egészségügyi szakemberek pontos, kiegyensúlyozott és érthető tájékoztatást kapjanak a betegségek kockázatairól és a védőoltás hasznáról.

A védőoltás életet ment

A rendszeres védőoltások olyan megbetegedések ellen, mint a járványos gyermekbénulás, a tetanusz, a diftéria és a szamárköhögés, közel 30 millió ember életét mentik meg évente a világon, és emberek milliót óvják meg a betegségtől és az életre szóló rokkantságtól. A védőoltás a nem oltott egyéneknek is védelmet nyújthat, az ún. nyájimmunitás hatása révén: ha egy közösségben elegendő számú ember kapott védőoltást, a betegség nem tud elterjedni. Minél több embert oltanak be, annál több életet mentenek meg.

A védőoltás alapvető jog, amely mindenki számára hozzáférhető kell, hogy legyen, de gyakran nem az.

Az átlagos átoltottsági arány a gyermekkori betegségek ellen ugyan meghaladja a 905-öt a WHO Európai Régiójában, de ez az adat nagy eltéréseket és riasztó tendenciákat takar, mivel a jelentett átoltottsági arány nagyon változó az egyes országokban.

Az egyenlőtlenségek nem mindig függnek össze a társadalmi-gazdasági státusszal. 2004-ben a Régió hat országából jelentettek 85 százalék alatti átoltottságot a kanyaró elleni egy dózisú vakcinát tartalmazó oltással (MCV1); a hat ország közül öt EU tagállam. Továbbá, hét ország jelentett 90 százalék alatti átoltottságot, a diftéria, tetanusz és pertussis ellen, közülük három EU tagállam. A cél a 90 százalékos nemzeti átoltottság elérése. Ezek a statisztikai adatok segítik megérteni, hogy számos nyugat-európai országban miért magasabb az átlagos kanyaró incidencia, mint sok FÁK országban.