Főoldal     Lakossági tájékoztatók     Toxoplasmosis     Dirofilariosis  

 

6

kérdés

a dirofilariosisról

felelet

 

 

 

1. Mi a dirofilariosis?

A dirofilariosis egy élősködő fonálféreg által okozott fertőző betegség. Kórokozója a Dirofilaria-nak nevezett parazita, amelynek több faja van. Európában az emberi fertőzéseket többnyire a Dirofilaria repens okozza. A fertőzés a kutyáról, ritkábban a macskáról, szúnyog közvetítésével terjed át az emberre. Állatban és emberben is bőrdirofilariosist okoz.
Szúnyogcsípés közvetítésével alkalomszerűen fertőződhet az ember is. Az ember a féreg számára tökéletlen gazda. A féreg csak igen kis távolságokat képes megtenni, így általában az eredeti behatolás (szúnyogcsípés) közelében okoz kisebb-nagyobb elváltozást (csomót), melyben a faj egy, többnyire nem ivarérett példányát találhatjuk meg, mely általában gyorsan elpusztul. Emberben csak nagyon ritkán fejlődik ki több mint egy féreg, illetve csak egy bőralatti csomó szokott kialakulni. Ezért emberi fertőzés esetén lárvák nem kerülnek a vérbe.

2. Milyen a Dirofilaria életciklusa?

A bőr alatt élősködő Dirofilaria repens elsődleges hordozói a kutyák, ritkábban a macskák. A kifejlett nőstény 10-17 cm, a hím 5-7 cm hosszú, átmérőjük 0,5 mm körüli. Élettartamuk hosszú, akár 8 év is lehet (a kutya szervezetében!). Elevenszülő férgek, a 280-360 mikrométer hosszú mikrofiláriák (lárvák) a nyirokkeringésbe és a perifériás vérbe ürülnek, ahol néhány hónapig is életben maradhatnak. A fertőzött állat vérében lévő lárvát a köztigazda szúnyog (vektor), vérszívás alkalmával felszívja. A szúnyog testében néhány hét alatt kialakul a fertőzőképes lárva, majd egy újabb vérszívás alkalmával a szúnyog szájszervein keresztül kerül új gazdába. A bőralatti szövetekben a férgek szabadon vándorolnak.

3. Mik a dirofilariosis tünetei, hogyan lehet diagnosztizálni és kezelni?

Kutyákban a csomók helyén a bőr sokszor nem mutat elváltozást, de előfordulhat enyhe bőrgyulladás, viszketés, szőrhullás. Jóllehet a Dirofilaria repens fertőzés kutyákban ritkán nyilvánul meg látványos tünetekben, azonban a fertőzésre jellemző zoonotikus terjedési mintázat (állatról-emberre terjedő betegségek) és a hazai esetek számának növekedése a kórokozó hazai jelentőségét növelik.

Emberben a klinikai tüneteket a laza bőralatti szövetekben elhelyezkedő féreg okozta helyi elváltozások uralják. A csomók bárhol előfordulhatnak, de leggyakrabban a felsőtestre (fej, szem, nyak, felső végtagok, mellkas) lokalizálódnak. Belső szervekben ritkán helyezkednek el. Míg a test különböző részein kialakuló bőr alatti csomó sokáig észrevétlen maradhat, addig a szem körüli, elsősorban a kötőhártya alatti elváltozások korán feltűnést keltenek. A fájdalom és az egyéb gyulladásos tünetek miatt a beteg korábban fordul orvoshoz.

A kezelés műtéti, a féreg, ill. a férget tartalmazó csomó kimetszése végleges gyógyulást eredményez. Gyógyszeres (parazita ellenes) kezelés nem szükséges. A műtétileg eltávolított csomóból kivett élő féreg, vagy a szövettani metszetben mikroszkóposan kimutatott féreg keresztmetszeteinek vizsgálatával határozható meg a Dirofilaria féreg faja (általában Dirofilaria repens). Tehát a műtét egyszerre diagnosztikus és terápiás eljárás is.

4. Mennyire elterjedt a dirofilariosis?

Ma már bizonyított tény, hogy a Dirofilaria repens hazai előfordulása kutyákban nem ritka. A kutyatartás egyre népszerűbbé válásával párhuzamosan számolni kell a humán dirofilariosis egyre gyakoribb előfordulásával is. Az Intézetünk Parazitológiai osztályán 2007 és 2011 között évente 9-14 új esetet diagnosztizáltunk.
A környezeti változások, a globális felmelegedés is kedvez a szúnyogok elszaporodásának. A kutyás turizmus, kutyakiállítások, vendégvadászok és kutyáiknak rendszeres látogatása a behurcolt esetek számát növelheti.

5. Hogyan védekezhetünk a dirofilariosis ellen?

Legfontosabb a kutyák állatorvos által végzett szűrővizsgálata, az állatok megelőző gyógyszeres kezelése és a fertőzött kutyák kezelése. Megelőzhető továbbá a dirofilariosis szúnyogok irtásával, szúnyogcsípés elleni védekezéssel. Növeli a fertőződés kockázatát a víz közeli lakóhely vagy tartózkodás (a köztigazdaként szereplő szúnyogpopuláció nagy sűrűsége miatt) és a fertőzött kutya közelében való tartózkodás.

6. Mi a szívférgesség?

A másik Dirofilaria faj a D. immitis a ragadozókban, elsősorban a kutyákban/kutyafélékben okozza az úgynevezett szívférgességét. Ritkán embereket is fertőzhet, de náluk a tüdőben akad meg. Hazánkban is előfordul állati megbetegedés. Dirofilaria immitis által okozott humán esetet Magyarországon eddig még nem diagnosztizáltunk.

A Dirofilariosisról szóló cikk ITT letölthető.

    Toxoplasmosis

    Echinococcosis

    Toxocarosis

    Giardiosis

    Dirofilariosis