4. Miért különlegesek a jelenleg baromfik között észlelt járványok?

A 2003 közepén Délkelet-Ázsiában, a baromfiállományokban elkezdődött madárinfluenza-járványok az eddig feljegyzett legnagyobb kiterjedésűek és legsúlyosabbak. A múltban eddig ez a betegség még soha nem érintett egyidőben ennyi országot, ilyen sok szárnyas pusztulását okozva.

A kórokozó, az A/H5N1 altípusú madárinfluenza-vírus különösen életképes. Bár közel 150 millió szárnyas pusztult el illetve került megsemmisítésre, a vírust már honosnak (endémiásnak) tekintik Indonézia és Vietnam nagy részén, valamint Kambodzsa, Kína, illetve Thaiföld egyes területein, és valószínűleg előfordul a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaságban is. A baromfiállományt érintő betegség leküzdése évekig eltarthat.

5. Mely országokban fordultak elő baromfiállományokat érintő járványok?

2003. december közepe és 2004. február eleje között nyolc ázsiai országból (a bejelentés sorrendjében: Koreai Köztársaság, Vietnam, Japán, Thaiföld, Kambodzsa, Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság, Indonézia, és Kína) jelentették az A/H5N1 altípusú madárinfluenza-vírus által okozott, szárnyaso­kat érintő járványok előfordulását. A legtöbb országban korábban soha nem észleltek fokozott megbetegítő-képességű madárinfluenza-vírus által okozott járványt.

2004 augusztusának elején kilencedik ázsiai országként Malajzia jelentette az ország első, szárnyasok között észlelt A/H5N1-járványát. Oroszországból az első ilyen járvány kialakulását 2005 júliusának végén jelentették, ezt kö­vetően pedig augusztus elején Kazahsztánból érkezett bejelentés a beteg­ség felbukkanásáról. Mindkét utóbb említett országból vándormadarak A/H5N1 altípusú madárinfluenza-vírus által okozott pusztulásáról is érkeztek hírek. Szinte ezzel egyidőben, Mongóliában elhullott vándormadarakban mutatták ki az A/H5N1 altípusú madárinfluenza-vírust. Törökországban 2005 októberében erősítették meg ugyanennek a kórokozónak a megjelenését a szárnyasok között. Azóta Romániában, Horvátországban és Ukrajnában (Krím-félsziget) igazolták e vírus által a háziszárnyasok, illetve vándormadarak között okozott megbetegedéseket.

Ezideig Japán, a Koreai Köztársaság, és Malajzia jelentette be, hogy a járványt sikerült felszámolni, és az ország mentes a betegségtől. A többi érintett területen a járványok, ha különböző mértékben is, de továbbra is tartanak.

6. Milyen veszélyt jelent a kórokozó az emberi egészségre?

Az A/H5N1 altípusú madárinfluenza-vírus háziszárnyas populációban történő széleskörű elterjedtségének az emberi egészség szempontjából két fő kockázata van:

Az első veszély a vírusnak baromfiról közvetlen módon emberre történő terjedése, amely nagyon súlyos emberi megbetegedést idézhet elő (zoonózis). Azon néhány alkalom közül, amikor a madárinfluenza-vírus átlépte a fajok közötti határt, és megfertőzte az embert, az A/H5N1 altípus okozta a legtöbb súlyos humán megbetegedést és halálesetet. A szezonális influenzától eltérően az A/H5N1 altípusú madárinfluenza-vírus által oko­zott, regisztrált megbetegedéseket szokatlanul súlyos klinikai lefolyás, gyors rosszabbodás és magas arányú halálozás jellemzi. Gyakori az elsődleges, víruseredetű tüdőgyulladás és több létfontosságú szerv egyidejű elégtelen működés. A jelenlegi délkelet-ázsiai járvány során a laboratóriumi vizsgálattal igazoltan e kórokozó által okozott, regisztrált meg­betegedések több, mint fele halállal végződött. A legtöbb megbetegedést korábban egészséges gyermekek és fiatal felnőttek között észlelték. Ám a nem jellegzetes tünetek, továbbá az egészségügyi ellátórendszer fejletlensége és a laboratóriumi diagnosztikus lehetőségek nehéz elérhetősége miatt valószínűleg sok megbetegedés felderítetlen illetve azonosítatlan marad, így a valódi megbetegedési és halálozási arány jelenleg nem megítélhető.

A második veszélymég nagyobb figyelmet érdemel: a vírus örökítő anyagá­nak változása során olyan emberi influenzavírussá alakulhat, mely fokozott humán megbetegítő-képességgel rendelkezik, és ez a változat könnyen terjedhet majd emberről emberre. A vírusnak ez a változása jelent­heti egy világjárvány (pandémia) kezdetét.