1. Mi az echinococcosis?

   Az echinococcosis (ejtsd: ehinokokkózis) parazitás fertőző betegség. Két fő típusa van a betegségnek: a cisztás echinococcosis és az alveolaris echinococcosis. Az előbbit az Echinococcus granulosus, az utóbbit az Echinococcus multilocularis nevű galandféreg lárvái okozzák.

2. Milyen az Echinococcus fejlődési folyamata?

   Az Echinococcus granulosus galandféreg felnőtt, ivarérett formája a vadon élő és a házi kutyafélék belében élősködik. A féreg petéi a kutyák ürülékével kerülnek a szabadba. A féregpetékkel szennyezett növényeket elfogyasztják a növényevő állatok (pl. a juh, szarvasmarha, kecske, ló), a sertés, olykor pedig az ember is. Az elfogyasztott petékből az állatok és az ember belében lárvák fejlődnek ki. A lárvák a bélfalon át a vérkeringésbe, onnan a májba (néha a tüdőbe, vagy egyéb szervekbe) jutnak. Ott megtelepszenek, folyadékot tartalmazó tömlők (= ciszták) fejlődnek ki belőlük, ezek növekednek, károsítják a szöveteket, szerveket és betegségtüneteket okoznak. A másik galandféreg, az Echinococcus multilocularis fejlődésmenete ehhez hasonló, de itt a felnőtt galandférgek általában a rókák belében élősködnek, a peték a rókák ürülékével jutnak a szabadba, onnan a kisrágcsálókba (pl. egér, cickány), ritkán az emberbe is, s bennük fejlődnek ki a lárvák. A körfolyamat úgy lesz teljes, hogy a kutya félék a lárvákkal fertőzött állatok szerveit (máját!), a rókák pedig a fertőzött kisrágcsálókat elfogyasztják, s beleikben kialakulnak a felnőtt galandférgek. Ezzel újra kezdődik a körfolyamat.

3. Hol fordul elő az echinococcosis? Hogyan terjed?

   A cisztás echinococcosis gyakorlatilag az egész világon, így Magyarországon is előfordul. Leggyakoribb azokban az országokban, ahol intenzív juhtenyésztés folyik. Az alveoláris echinococcosis ritkább (de súlyosabb) betegség, mint a cisztás echinococcosis. Emberi alveoláris echinococcosist, Magyarországon eddig még nem diagnosztizáltak, de a környező államokban igen. így várható, hogy hazánkban is megjelenik. Az Echinococcus peték a kutyák, illetve a rókák ürülékével a szabadba jutva azonnal fertőzőképesek. Legalább egy évig életben maradnak a külvilágban, ezalatt szétszóródnak. A szél és a legyek is elősegítik a terjedésüket. A kutyák székletürítési helyei mindenki, de különösen a gyermekek számára erős fertőzési veszélyt jelentenek. A petékkel szennyezett földön termő élelmiszerek (erdei szamóca, földi eper, saláta), de a szennyezett víz is fertőzés forrása lehet. Az átlagosnál veszélyeztetettebbek a gyermekek, a kutyatartók (és családtagjaik), illetve a rókavadászok.

4. Mik az echinococcosis tünetei?

   Az echinococcosis fertőzés kezdeti szakasza általában tünetmentes. Rendszerint évek múlva jelentkeznek a panaszok: májtáji fájdalom (a has felső részében), májmegnagyobbodás, étvágytalanság, majd sárgaság jelentkezhet. A tüdőben levő ciszta köhögést okozhat.

5. Hogyan diagnosztizálják az echinococcosist?

   A beteg panaszainak és a klinikai tüneteknek az értékelésén túl fontos Rtg, UH és CT vizsgálat végzése. Ezt immunológiai laboratóriumi vizsgálatokkal egészítik ki, amikor is a vérből a parazita testanyagaival szemben termelődött ellenanyagokat mutatják ki. A korai diagnózisnak igen nagy a jelentősége az eredményes kezelés szempontjából.

6. Hogyan kezelik az echinococcosist?

   Alapvető kezelési mód az Echinococcus ciszta sebészi eltávolítása. Ez teljes és végleges gyógyulást eredményezhet. Minél kevesebb és minél kisebb ciszta van, annál egyszerűbb és hatékonyabb a sebészi beavatkozás. A másik fontos kezelési mód lényege az, hogy vékony tűvel megcsapolják a cisztát, majd a leszívott folyadék helyére a lárvákat károsító folyadékot fecskendeznek be, végül ezt is leszívják. A kezelést többször megismétlik. Harmadik kezelési mód az Echinococcus-elleni gyógyszerek adagolása. Legtöbbször az albendazol és a mebendazol nevű szert alkalmazzák, a sebészeti kezelés kiegészítésére, de a nem operálható esetekben is. A gyógyszeres kezelés hónapokig, évekig, olykor az élet végéig tart.

7. Hogyan védekezzünk az echinococcosis ellen?

Echinococcus vizsgálatokat végez:

a Johan Béla Országos Epidemiológiai Központ, Parazitológiai Osztályának

Zoonótikus Fertőzések Nemzeti Referencia Laboratóriuma

A tájékoztató internetről letölthető