Főoldal     Parazitológia     Lakossági tájékoztatók     Echinococcosis  


7

kérdés

az echinococcosisról

felelet

 

 

 


1. Mi az echinococcosis?

Az echinococcosis parazitás fertőző betegség. Két fő típusa van a betegségnek: a cisztás echinococcosis és az alveolaris echinococcosis. Az előbbit az Echinococcus granulosus, az utóbbit az Echinococcus multilocularis nevű galandféreg lárvái okozzák.

2. Milyen az Echinococcus életciklusa?

Az Echinococcus granulosus galandféreg felnőtt, ivarérett formája a vadon élő és a házi kutyafélék belében élősködik. A féreg petéi a kutyák ürülékével kerülnek a szabadba. A féregpetékkel szennyezett növényeket elfogyasztják a növényevő állatok (pl. a juh, szarvasmarha, kecske, ló), a sertés, olykor pedig az ember is. Az elfogyasztott petékből az állatok és az ember belében kikelnek a lárvák, majd a bélfalon át a vérkeringésbe, onnan a májba (néha a tüdőbe, vagy egyéb szervekbe) jutnak. Ott megtelepszenek, folyadékot tartalmazó tömlők (=ciszták) fejlődnek ki belőlük, ezek növekednek, károsítják a szöveteket, szerveket.
A másik galandféreg, az Echinococcus multilocularis fejlődésmenete ehhez hasonló, de itt a felnőtt galandférgek általában a rókák belében élősködnek, a peték a rókák ürülékével jutnak a szabadba, onnan a kisrágcsálókba (pl. vizipocok, egér, cickány), ritkán az emberbe is, s bennük fejlődnek ki a lárvák. Ennél a fajnál a lárva apró hólyagocskákat tartalmazó, daganat-szerűen szétterjedő növekedése idővel a májszövet pusztulását okozza.
A körfolyamat úgy lesz teljes, hogy a kutyafélék a lárvákkal fertőzött állatok szerveit (máját), a rókák pedig a fertőzött kisrágcsálókat elfogyasztják, s beleikben kifejlődnek a felnőtt galandférgek. Ezzel újra kezdődik a körfolyamat.

3. Hol fordul elő az echinococcosis? Hogyan terjed?

A cisztás echinococcosis gyakorlatilag az egész világon, így Magyarországon is előfordul. Leggyakoribb azokban az országokban, ahol intenzív juhtenyésztés folyik. Az alveoláris echinococcosis ritkább (de súlyosabb) betegség, csak az északi féltekén fordul elő. Emberi alveoláris echinococcosist Magyarországon 2000 óta lehet diagnosztizálni. Az Echinococcus peték a kutyák, illetve a rókák ürülékével a szabadba jutva azonnal fertőzőképesek. Legalább egy évig életben maradnak a külvilágban, ezalatt szétszóródnak. A szél és a legyek is elősegítik a terjedésüket. A kutyák, rókák ürítési helyei mindenki számára fertőzési veszélyt jelentenek. A petékkel szennyezett földön termő élelmiszerek, földközelben növő erdei bogyók, de a szennyezett víz is fertőzés forrása lehet. Az átlagosnál veszélyeztetettebbek a gyermekek, a kutyatartók (és családtagjaik), illetve a rókavadászok.

4. Mik az echinococcosis tünetei?

Az echinococcosis fertőzés kezdeti szakasza általában tünetmentes. Rendszerint évek múlva jelentkeznek a panaszok: májtáji fájdalom (a has felső részében), májmegnagyobbodás, étvágytalanság, majd sárgaság jelentkezhet. A tüdőben levő ciszta köhögést okozhat.

5. Hogyan diagnosztizálják az echinococcosist?

A beteg panaszainak és a klinikai tüneteknek az értékelésén túl fontosak a képalkotó vizsgálatok eredményei. Ezt immunológiai laboratóriumi vizsgálatokkal egészítik ki, amikor is a vérből a parazita testanyagaival szemben termelődött ellenanyagokat mutatják ki. A korai diagnózisnak igen nagy a jelentősége az eredményes kezelés szempontjából.

6. Hogyan kezelik az echinococcosist?

Az alapvető kezelési mód az Echinococcus ciszta, vagy alveoláris echinococcosisban a fertőzött szövet sebészi eltávolítása. Ez cisztás echinococcosisban teljes és végleges gyógyulást eredményezhet. Minél kevesebb és minél kisebb ciszta van, annál egyszerűbb és hatékonyabb a sebészi beavatkozás. A másik fontos kezelési mód lényege az, hogy vékony tűvel megcsapolják a cisztát, majd a leszívott folyadék helyére a lárvákat károsító folyadékot fecskendeznek be, végül ezt is leszívják. Harmadik kezelési mód az Echinococcus-elleni gyógyszerek adagolása. Legtöbbször ilyen szereket alkalmaznak a sebészi kezelés kiegészítésére, de a nem operálható esetekben is. A gyógyszeres kezelés hónapokig, évekig, olykor az élet végéig tart.

7. Hogyan védekezzünk az echinococcosis ellen?

Nagyon fontos a kutyák rendszeresen történő kezelése galandférgek ellen hatásos szerrel. Kritikus pont a kóbor kutyák ellenőrzése, de éppen így a sertésvágások tisztaságának fenntartása is. A kutyák ne fogyaszthassanak vágóhídi belsőségeket nyersen. Kerülni kell az ápolatlan szőrzetű kutyákkal a közvetlen kapcsolatot, különösen a gyermekeknek, mert a peték a kutyaszőrhöz is hozzátapadhatnak. Sétáltatáskor tartsuk pórázon kedvenceinket, s ne feledjük, hogy minden kutyatulajdonosnak kötelessége az ürülék eltakarítása a közterületen. Gyermekeknek különösen a kutya-ürülékkel szennyezett homokozók veszélyesek. A rendszeres, gyakori kézmosás egyszerű, de hatékony óvórendszabály. Szoktassuk rá a gyermekeket, különösen kutyával való játszadozás után. Az étkezés előtti kézmosás egyébként mindenkinek kutyakötelessége. Nyers gyümölcsöt, nyers zöldséget csak gondos mosás után fogyasszunk. Ne igyunk vizet patakból, forrásból, mert kutya-róka ürülékkel szennyezett lehet.

A tájékoztató internetről letölthető

    Toxoplasmosis

    Echinococcosis

    Toxocarosis

    Giardiosis

    Dirofilariosis