A csótányok

 

              

 

Először a csótányok általános biológiai sajátosságait, és a Magyarországon előforduló három csótányfaj jellegzetességeit ismertetjük, majd előfordulási helyeiket, terjedésüket, felismerésük módjait és ártalmukat, végezetül pedig az ellenük történő védekezés (irtásuk és megelőzésük) lehetőségeit foglaljuk össze.

Biológiai sajátosságuk, hogy erősen lapított testűk miatt bármely szűk hézagba, repedésbe képesek behúzódni. A lábfejeiken levő tapadólebenyek segítségével a függőleges üvegfalon is képesek felmászni. A párzást követően petéiket petetokba zárva rakják le, amelynek alakja és az abban elhelyezkedő peték száma a fajtól függően változik. A petékből kikelő, a kifejlett rovarhoz hasonlító 3-4 mm nagyságú lárvák többszöri vedlés után érik el végleges méretüket. Mindenevők, a növényi és állati eredetű élelmiszert egyaránt elfogyasztják, de ezek hiányában egyéb anyagokkal (pl. textíliával, papírral stb.) is képesek táplálkozni. A táplálékot messziről is felkeresik és aktivitási idejük alatt jobbára a reggeli és az esti órákban állandóan táplálék után kutatnak. A kemény táplálékot hányadékukkal oldják fel. Az éhezést jól tűrik, táplálék nélkül hetekig is életben maradnak. Folyadékigényük igen nagy, a szomjazást nehezen viselik el, víz hiányában napok alatt elpusztulnak. Melegigényesek, a 25-30C hőmérsékletű helyeket kedvelik. Kitűnően másznak, a fényt kerülik, rejtett életmódot folytatnak.

Magyarországon három fajuk fordul elő.

A 10-15 mm nagyságú, világos sárgásbarna német csótány (muszkabogár, muszkacsótány, ruszli, ruszni) a legjobban alkalmazkodó és a különböző életfeltételeket leginkább elviselő faj. A nőstény élete során 4-8 petetokot képez, amelyekben 37-44 pete helyezkedik el. A kb. 5 mm hosszúságú petetokot fartoldaIékával szorosan fogva egészen a lárvák kikeléséig magával hurcolja. Teljes fejlődési ideje a hőmérséklettől és a tápláléktól függően 30-60 napig tart. Szaporodási üteme a legnagyobb. Élettartama átlag 100 nap. Hazánkban évente 3-4 nemzedéke lehet. A 25-30 oC hőmérsékletű helyeket kedveli. Bárhol, a helyiség magasabb pontjain is megtelepedhet, de jelentős mérvű elszaporodása esetén a világosban is meghúzódik.

A 20-27 mm nagyságú, feketésbarna színű konyhai csótány (konyhai sváb, svábbogár, nagy fekete csótány) petetokjában 16-18 pete található. A nőstény a petetokot 1-2 napig hordja, majd elhullajtja. Élettartama 0,5-2 év. A német csótányhoz viszonyítva teljes fejlődési ideje hosszabb, ezért annál lassabban szaporodik és folyadékigénye is nagyobb. Hazánkban évente csak 1 nemzedéke van. A 20-29 oC hőmérsékletű helyeket szereti. Többnyire a padlószint közelében tartózkodik, de életfeltételét a csatornában, lefolyókban is megtalálja. A szénhidrátdús táplálékot jobban kedveli.

A 35-40 mm nagyságú, vöröses-barna színű amerikai csótány neve nincs összefüggésben származási helyével, ugyanis Közép-Afrikából ered, ahonnan igen jó alkalmazkodóképessége miatt valamennyi földrészre átterjedt. Az igen sötét színű petetokban 16-28 pete található. A nőstény a petetokot általában 1 napig hordja, majd biztonságos helyen elhullatja. Fejlődési ideje a három faj közül a leghosszabb, 150-450 nap. Élettartama 1 év. Igen melegigényes, a 28 oC hőmérsékletű, nedves helyeket kedveli. Az egyetlen faj, amely szárnyait repülésre használja. A helyiségekben inkább a padlószinthez közel helyezkedik el, esetleg a lefolyókban, csatornákban tartózkodik.

Előfordulásukhoz a táv- és központi fűtés által biztosított állandó meleg optimális feltételeket teremt, így különösen kedvező számukra az élelmiszeripari és kereskedelmi egységek, a kórházak, valamint a paneles technológiával épült lakótelepek lakásai. A csótányok tehát, amennyiben optimális életfeltételeket találnak, bárhol megjelenhetnek és elszaporodhatnak. Lakásokban elsősorban a vizes blokkokban fordul elő, az előszobában csak elvétve, a szobákban pedig szinte sohasem. A lakóházakban a szemétledobó környékén, illetve (a szemétvödör kihelyezése miatt) a fertőzött lakás előtti helyeken fedezhető fel, a pincékben pedig különösen ott fordul elő, ahol hőközpont is van.

Terjedésük döntően passzív úton történik. A csótányokat vagy petetokjukat a fertőzött kereskedelmi egységekből (leggyakrabban az élelmiszerrel, illetve azok csomagolóanyagával) hurcoljuk be lakásunkba. A paneles technológiájú lakóházakban a csótányok függőleges irányban az épületen belül a csővezetékek mentén, a szerelőszintek között húzódó ún. strangokon keresztül aktívan terjednek.

Felderítésük nem könnyű, mivel a csótány nem vérszívó, nem csíp, sőt rejtett életmódja miatt jelenléte nehezebben észlelhető. A lakásunkban többnyire csak akkor szerzünk tudomást, ha éjszaka a vizes helyiségekben (pl.: konyhában, fürdőszobában, WC-ben) felkapcsoljuk a villanyt, illetve rejtekhelyükön megzavarjuk a csótányokat. Jelenlétükre tetemük, esetleg egy-egy példány napközbeni feltűnéséből is következtethetünk. Sötét pincébe és a csatornába bevilágítva azonban a nap bármely szakában fellelhetők.


A cikk oldalai:  1  2 

    Aktuális témák

Európai PP vizsgálat
Számlaszám változás!!!
Információk a kanyaróról
Meningococcus tájékoztató
Influenza:kérdések és válaszok
A Zikavírus-járványról
Sárgaláz elleni védőoltás
A fejtetű elleni védekezés
Ágyipoloska - GYIK
A kullancsokról
Dialízis ML
Fogászati ML
Legionella ML
Multirezisztens ML
Védőoltási ML - 2016
CDI Módszertani Levél
Chlamydia – ECDC útmutató
Kórházi jelentések
Epinfo 6. heti szám
OSZIR útmutatók
 

    Adatok, adatbázisok

Fertőző betegségek
Szexuálisan terjedő fertőzések
HIV/AIDS
Influenza
Kórházi fertőzések
Antibiotikum-rezisztencia
Irtószerek adatbázisa
 

    Epinfo

Feliratkozás Epinfo hírlevélre
Epinfo előfizetés 2017
 

    Nemzetközi Oltóközpont

Egyéb oltások
 

    VÉRVÉTEL-HIV/AIDS tanácsadás

    Influenza

    Szakmai információk

Módszertani levelek
Jelentendő betegségek
OKNE tájékoztató
Rühesség
Meningococcus
HIV és a HCV gyorstesztek
Laboratóriumi surveillance
Multirezisztens kórokozók
Fogászati infekciókontroll
Clostridium difficile
 

    Mikrobiológiai laboratóriumok

EUCAST v7.1
Jártassági körvizsgálat 2017
Körvizsgálati tájékoztató
Mikrobiológiai körlevél
Referencia Laboratóriumok
NEMZETKÖZI körvizsgálat
 

    A Törzsközpont (HNCMB)

    Fertőtlenítés-sterilizálás

A kézfertőtlenítés fázisai
 

    Témakörök

Árvíz-Belvíz-Ajánlások
Fertőző betegségek
Kábítószer-probléma
Kórházi-járványügy
Oltóanyag-ellenőrzés
Vektorok-betegségek
Európai Védőoltási Hét
Európai Antibiotikum Nap
IMI és az ADVANCE projekt
 

    Lakossági tájékoztatók

    Rendezvények

OEK
Egyéb
 

    ECDC

Az ECDC működése
ECDC hírek
Az ECDC publikációi
 

    Közbeszerzés

    Pályázati hírek

    Az OEK álláspályázatai