|
Dr. Takátsy Gyula (1914-1980) |
1914. október 22-én Magyaratádon (Somogy megye) született. Orvosi tanulmányait a Pécsi Orvostudományi Egyetemen végezte 1932-1938 között. Diplomájának megszerzése után ugyanezen egyetem Közegészségtani Intézetében, majd 1942-től a Magyar Királyi Országos Közegészségügyi Intézetben dolgozott. 1942 és 1948 között a kiütéses tifusz elleni és más vakcinák termelésében működött közre. 1948-tól lett a Víruskutató osztály tudományos dolgozója. 1957-1977 között vezette az osztály Influenza Laboratóriumát, mely egyebek mellett ellátta a WHO Nemzeti Influenza Központjának regionális feladatait is. 1977-ben nyugdíjba vonult, de tudományos tanácsadóként változatlan energiával segítette a laboratórium kutató és gyakorlati munkáját 1980-ban bekövetkezett haláláig.
Munkássága
Dr. Farkas Elekkel együttműködve kidolgoztak egy eredeti Rickettsia prowaczeki vakcinát, mely a kiütéses tífusz Magyarországi felszámolását eredményezte.
Takátsy Gyula 1949-ben alakította ki a mikrobiológiai vizsgálatokat forradalmasító mikro-titrátort. Ez lehetővé tette a szerológiai munka megújulását, mely később a laboratóriumi mikromódszerek alapjául szolgált szerte a világon Valamennyi reagens készlet az általa bevezetett méretű és alakú mikrolemezek különböző változatait alkalmazza.
Egy rendkívül egyszerű influenza vírustisztítási és koncentrálási eljárást dolgozott ki, mely lehetővé tette a különböző törzsek készitményeivel való immunsavó kimerítéseket, valamint a kimerített sepcifikus savókkal történő antigén szerkezeti vizsgálatokat. A módszer Takátsy-kacs néven vált ismertté.
Sajnálatos, hogy az ötvenes évek elején nem sikerült sem az általa feltalált eszközöket, sem a módszert szabadalmaztatni. Igy szabadalmi oltalom nélkül 1950 és 1952-ben az Acta Microbiologica-ban közölte azokat. Zseniális módszere azonban csak azt követően váltott ki általános érdeklődést, hogy 1962-ben amerikai szerzők beszámoltak róla. Ezt követően világszerte alkalmazásra került.
Hazánkban elsőízben 1949-ben végzett sikeres vírusizolálásokkal indult újra az influenzavírus kutatás. Az első influenza B törzs hazai izolálása is az ő nevéhez fűződik. Kutatta az influenzavírusok antigén szerkezeti és biológiai tulajdonságainak változását, a különböző vírustörzsek patológiai és járványtani jelentőségét, az influenza elleni vakcinák előállításának technológiáját, ellenőrzésének módszereit és hatékonyságukat befolyásoló tényezőket.
Kevés ország dicsekedhet azzal, hogy már az 1950-es évektől nyomon követték az influenzajárványok etiológiáját, a járványtani elemzés, a prognosztika és a hatékony vakcina termelése érdekében.
1960-tól Dr. Takátsy személyes részvételével, maroknyi személyzettel és korszerűtlen laboratóriumi körülmények között, évről évre átlagosan 0,5 millió adag inaktivált oltóanyag készült, melynek minősége és összetétele világszínvonalú volt.
Magyarországon 2005-ben az ő módszerei nyomán készítették el az új madárinfluenza elleni oltást.
Kutatási eredményeiről közel 50 közleményben és 1960-ban megvédett kandidátusi értekezésében számolt be. Ezek értéke nemcsak idézettségük gyakoriságával volt lemérhető, hanem azzal is hogy egyre több külföldi látogató kívánta őt és laboratoriumát, az általa használt módszereket megismerni.
A Magyar Mikrobiológiai Társaság testületének vezetőségi tagja volt. Munkásságát az alábbi díjakkal és kitüntetésekkel ismerték el:
-
Manninger Rezső Emlékérem
-
Kiváló Orvos
-
Kiváló Újitó
-
Aranyjelvényes Kiváló Feltaláló
-
Munka Érdemrend ezüst fokozata
Dr. Berencsi György összeállítása nyomán
Dr. Takátsy Gyula - Emléktábla avatás és emlékülés
Dr. Takátsy Gyula sírhelye Budapesten - Farkasréti temető 3/1 parcella 10. sor 27. sírhely
|