Az állomány egyharmad része könyv, nyelvi összetételét tekintve több mint fele angol, közel negyede magyar, a többi orosz, német és francia nyelvű szak­irodalom. A gyarapítás fő szempontja mindenkor az összefoglaló művek beszerzése és azok frissítése volt.

A könyvállomány értéke (melyek egy része ajándék) felbecsülhetetlen. A mai ismert és használt szakirodalmon túl olyan muzeális értékű kiadványok is találha­tók, mint az alább felsoroltak:

• PÁRIZ-PÁPAI: Pax corporis, Kolosvár. 1747. 
• STOLL, Maximilianus: Ratio modendi in nosocomico practico vindobonensi. Vienna. 1778.
• Dictionnaire portatif de santé. 1-2. Rouen, 1788.
• SCHRAUB Ferenc: Historica pestis sirmiensis annorum 1795-l796. Tomus
  1-3. Budae. 1802.
• Pharmacopoeia Collegii Regalis Medicorum Londinensis. Londini, 1809.
• ZSOLDOS: Az egészség fenntartásáról való rendszabályok. Patak. 1818
• LUTHERITZ,C.F.: Lebenserhaltungskunst. Meissen. 1828.
• BENE F.: Elementa medicae practic. 1-4. Köt. Pest, 1834.
• LAZANSZKY: Értekezés a veszettségről. 1. Köt. Pest, 1836.
• Pestis elleni közbátorsági rend a cs.k. ausztriai tartományokban. M. Kir. Egyetem ny. 1837.
• NAVRATIL: Népszerű egészségtan. 1858.
• JELLASICH István: A fertőző betegségek és az ellenök való védekezés. Pécs. 1895.
• DANISZ, J.: Principles de l évolution des maladies infectieues. Paris. 1918

1967 óta a WHO letéti könyvtáraként működő Könyvtár gyarapodásában a WHO Genfi Irodájából küldött kiadványoknak jelentős szerepük van. Így a Bulletin WHO 1947-től, a World Health Statistics Annual 1962-től, az online változat elterjedéséig járt.

Megjelenésüktől, folyamatosan az alábbi sorozat-kiadványok érkeznek:

• WHO Technical Report Series,
• IARC Monographs, IARC Handbooks of Cancer Prevention,
• Environmental Healt Criteria,
• International Programme on Chemical Safety,
• Weekly Epidemiological Record,
• WHO Drug Information.

Témafigyelés

A tájékoztató szolgálat a könyvtári munka egyik legfontosabb feladata. Ennek egyik formája volt, amely már 1951-ben megkezdődött, a folyóiratok rendszeres figyelőszolgálata, melynek alapja a beérkező folyóiratok rendszeres átnézése, az olvasókat érdeklő cikkekről címleírások készítése, majd azok osztályokra történő továbbítása. A cédulák másolataiból az olvasóteremben tárgyszavas katalógus készült, mely még ma is segíti a könyvtári kutatómunkát.

Kölcsönzés

A könyvtár jellegénél fogva korlátozottan nyilvános, mely azt jelenti, hogy állományát helyben mindenki használhatja, de kölcsönzésre csak az intézet dolgozóinak van lehetősége. A mindennapi kutatómunkához szükséges könyvállomány az osztályokra van kihelyezve.

Már 1945-ben bekapcsolódtak a könyvtárközi kölcsönzésbe és ennek keretében jelentős forgalmat bonyolítottak le. Kezdetben az irodalmat eredetiben, nagyobb részét vidékre kölcsönözték. A másológépek elterjedésével a térítésköteles másolatok küldése terjedt el.

Más intézmények, különösen a társintézetek könyvtáraival történő mindenkor kiváló együttműködés mértékét mutatja a könyvtárközi kölcsönzés forgalma, amely a könyvtári munka jelentős hányadát képezi. Ennek oka elsősorban az, hogy a legtöbb könyvtárnak egyre kevesebb folyóirat előfizetésére nyílik anyagi lehetősége.

A Könyvtár igen értékes állományával, rutin feladatai (állománygyarapítás, feldolgozás, olvasó-szolgálat, könyvtárközi kölcsönzés, tájékoztató munka) ellátásával, számos témabibliográfia összeállításával az Internet által nyújtott lehetőségeket is felhasználva, felkutatva és igénybe véve a világhálón hozzáférhető adatbázisokat és szabadon letölthető cikkeket továbbra is az Országos Epidemiológiai Központ szerteágazó szakmai és tudományos tevékenységének ellátásához nélkülözhetetlen szakirodalom biztosítására törekszik.

Összeállította: 

Zólyomi Margit
a Könyvtár vezetője