A mindennapos tevékenységre a technikai haladás először az 1979-ben beszerzett fénymásoló, majd a számítástechnika és az Internet megjelenése jelentős hatást gyakorolt. A számítógépek és informatikai adatbázisok nemcsak az irodalomkutatást, hanem a helyben olvasási és kölcsönzési szokásokat is fokozatosan megváltoztatta. Ma már az intézet által hozzáférhető elektronikus adatbázisok böngészése és letöltése által található meg a legtöbb információ, érhető el a legtöbb releváns szakcikk. Indulásától tagajai, előfizetői vagyunk az Elektronikus Információ Szolgáltatásnak. Ez által érjük el az EBSCO, a Science Direct, a Springer és a hazai adatbázisok közül az Akadémiai Kiadó tartalmait.
Az OEK megalakulása, majd a működésében bekövetkező változások a Könyvtár munkájában is megmutatkoztak.
A 2002-ben az újonnan bevezetésre kerülő informatikai háttérrel támogatott egészségügyi nyilvántartó programok oktatására szükségessé vált egy oktatóterem kialakítása, amely a Könyvtár olvasótermében, 14 számítógép elhelyezésével valósult meg, mely évente többször ad helyet különböző továbbképzéseknek és tanfolyamoknak, a hallgatók legnagyobb megelégedésére.
Állomány
Az Országos Epidemiológiai Központ Könyvtára intézeti szakkönyvtár.
Gyűjtőköre kezdetben az OKI, 1948-1954 között az OKI fiókállomásai, majd 1998. óta az OEK mindenkori munkájához igazodva a közegészségügy-járványügy és határterületeinek (fertőző betegségek, mikrobiológia, genetika, iskola- és környezet-egészségügy, toxikológia) irodalma.
A gyűjtési terület az aktuális feladatokhoz alkalmazkodva időről-időre módosult, elhagyva olyan területeket, amelyek irodalmát más, újabban létesített könyvtár vette át. Így adták át állományuk egy részét az Országos Gyógyszerészeti Intézetnek és az Országos Sugár-egészségügyi és Sugárbiológiai Kutató Intézetnek.
Fontos és állandóan fejlesztett gyűjtemény a kézikönyvtár: szótárak, szakszótárak, lexikonok, bibliográfiák, összefoglaló művek stb.
Az állomány 1927-ben 4.818 kötetből állt, amelynek megközelítően a fele periodika volt. Ez az arány a következő évek gyarapodására is jellemző volt, ami lehetővé tette, hogy a Könyvtár az ország legjelentősebb közegészségügyi könyv és folyóirat gyűjteményével rendelkezik. Folyóiratok
Napjainkban az állomány kétharmad része jelentős szakirodalmi értéket képviselő folyóirat.
1927-től, a 42 kurrens folyóirattól 1967-ig, 299 folyóiratig (kivéve a háborús éveket, amikor összesen 5 periodika járt) állandó volt a növekedés. Ezt követően azonban csökkenés következett be, 1998-ban a megrendelt folyóiratok száma 158 volt. Napjainkban összesen 20, zömmel magyar folyóirat jár a Könyvtárnak.
Több jelentős egészségügyi szakfolyóirat az első évfolyamától megtalálható az állományban:
-
American Journal of Hygiene/Epidemiology: 1. 1925-160. 2004.;
-
American Journal of Public Health: 1. 1912.-94. 2004.;
-
Archiv für die Gesamte Virus Forschung (Archives of Virology): 1. 1939.-;
-
Helmintological Abstracts: 1. 1932.-73. 2004.;
-
Journal of Bacteriology: 1. 1916.-186. 2004.;
-
Journal of Immunology: 1. 1916.-159. 1997.;
-
Journal of Infectious Diseases: 10. 1912.-;
-
Népegészségügy: 1. 1920.-;
-
Orvosképzés: 1.1911.-;
-
Zentralblatt für Bakteriologie Parasitenkunde und Infektionskrankheiten (Int J Hyg és Int J Med): 1.1987.-;
-
Ergebnisse der Mikrobiologie (Current Topic): 1. 1914.-.
Történeti értékkel bír sok, a századelőn megjelent, esetleg már más könyvtárakban selejtezésre került egészségügyi folyóirat (pl. Gyógyászat 1. 1861-50. 1910.; Egészség 1. 1887-58. 1944.)
|