|
Jobb félni, mint megijedni - Dr. Jankovics István a madárinfluenzáról
(Origo - Társalgó, 2005. október 19., szerda, )
Rendelkezünk azokkal a képességekkel, amelyekkel minimalizálni lehet az esetleges világjárvány esetén fellépő problémákat - mondta Dr. Jankovics István, az Országos Epidemiológiai Központ osztályvezető főorvosa a Társalgóban. A szakember szerint Magyarországnak nagyon precíz tervei vannak egy ilyen helyzet kezelésére.
 |
Jankovics István: sok szeretettel üdvözlöm a chatelőket! Virológus vagyok, és eddig a humán influenzavírusokkal foglalkoztam közel harminc éven át, de néhány esetben foglalkoztam a madárinfluenza kérdéseivel is az elmúlt időszakban. Nagyon szívesen megosztom Önökkel a tapasztalataimat!
Az Ön véleménye szerint mennyire komoly a mostani hisztéria a madárinfluenzával kapcsolatban? Vagy csak a médiumok fújják fel túlságosan? (DjZoNe)
- Úgy gondolom, hogy a Délkelet-Ázsiában zajló események miatt mindenképpen nagyobb figyelmet kell szentelni az influenza-fertőzéseknek és a fertőzések megelőzésének. Jelenleg ez egy szakmai probléma, de mindenképpen fel kell rá hívni a közvélemény és a szakmai döntéshozók figyelmét. |
A spanyolnátha 1918-19-ben, az I. világháborút követően söpört végig a Földön. Mi az oka annak, hogy az új vírustörzsben rejlő veszélyeket a spanyolnátha-víruséval vetik össze? Mai körülmények között felléphet-e egy ilyen pusztító járvány? (virag123)
- A jelenlegi délkelet-ázsiai helyzet kísértetiesen hasonlít a spanyolnáthát megelőző időszakra. Abban az időben nagyon sok, pulykák között fellépő járvány tombolt világszerte, főleg Észak-Amerikában. Ugyanakkor géntechnológiai módszerekkel sikerült feléleszteni a spanyolnátha vírusát, és a genetikai vizsgálatok is nagyfokú hasonlóságokat mutattak. Ezért szentelnek a szakemberek ekkora figyelmet a délkelet-ázsiai járványnak. Sajnos előállhat egy olyan helyzet, ami egy a spanyolnáthához hasonló patogenitású (szerk. megjegyzés: betegséget okozó képesség) vírus megjelenéséhez vezethet.
Jó napot! Hogy van az, hogy a madárinfluenza madárról emberre terjed, emberről emberre viszont nem? (krap)
- A madárinfluenza normális esetben csak madárról madárra terjed. A jelenlegi helyzetben Délkelet-Ázsiában közel 100 embernél tudott ez a vírus emberre is átterjedni. Ennek az a biológiai oka, hogy igen nagy különbség van egy emlős- és egy madársejt között.
Mivel magyarázható, hogy bár rendelkezésre áll a szárnyasoknak adható madárinfluenza elleni oltóanyag, mégsem oltják be az állatokat Európában? Az állatok oltásával megelőzhetőek lennének-e az elszórtan jelentkező járványok? (virus555)
- Sajnos van egy európai törvény, amely kimondja, hogy madárinfluenza-járvány esetében nem lehet vakcinálni, hanem ki kell pusztítani az állományt. Ez hasonló például a száj- és körömfájás-járványokra vonatkozó előíráshoz, és gazdasági okai vannak. Az új helyzet azonban hozzájárulhat ahhoz, hogy módosítsák ezeket a szabályokat, és a madarak védőoltásával csökkenthessük a humán világjárvány kialakulásának esélyét.
Maga a nyers tojás megvásárlása, felhasználása (konyhai műveletek) milyen kockázatot rejthet? (zsirmirigy)
- A boltokban, piacokon vásárolható tojások nagyon szigorú technológiai eljárást követően kerülhetnek a vásárlókhoz, jelen pillanatban a nyers tojással sem fertőződhetünk meg. Ugyanis a tojástermelők azt követően, hogy a tyúk megtojja a tojást, egy speciális kezelésnek vetik alá. Ennek során a szárnyas székletéről a tojásra kerülő kórokozók elpusztulnak. A tojás pedig belül nem tartalmazhat influenzavírust, illetve az influenzavírus csak akkor tud szaporodni tojásban, ha már ott van benne egy 9-10 napos embrió is. Viszont az embriós tojást általában nem szoktuk megenni.
Ha egy humán influenzavírussal fertőzött, baromfifeldolgozó üzemben dolgozó személy munkája során fertőződik a madárinfluenza-vírussal is, mi a valószínűsége annak, hogy benne jön létre az új vírustörzs? (csirke_05)
- Egy baromfifeldolgozó üzemben dolgozó személy munkája során nagyobb valószínűséggel fertőződik madárinfluenza-vírussal, mint mondjuk egy irodában dolgozó egyén. Ennek megfelelően nála valamivel nagyobb a genetikai átrendeződés veszélye.
 |
Miből valószínűsíthető, hogy egy esetleg újonnan keletkező vírustörzs veszélyesebb lesz, mint a jelenleg ismertek? (virag123)
- Az influenza-A vírus nagyon sok fajban okoz megbetegedést. Leggyakoribb - sokszor tünetmentes - hordozói a vándorló vízimadarak. Ezek a madarak a székletükkel is ürítik a vírust, és vándorlásuk során nagy területre képesek szétszórni. Az elmúlt évszázad három nagy világjárványában emberből izolált influenzavírusok mindegyike tartalmazott olyan genetikai anyagot, mely a madarak influenzavírusából származik.
Jelenlegi tudásunkkal nem értjük, milyen szabályok szerint integrálódtak ezek a genetikai darabkák a humán influenzavírusba. Ezért gondoljuk, hogy egy ilyen nagy madárinfluenza-járvány esetén fokozottabban kell odafigyelni, és elemezni az eseményeket. |
Elképzelhető-e, hogy egyéb veszélyes kórokozókkal is kombinálódik a madárinfluenza-vírus (AIDS, Ebola, Marburg, stb.)? (csirke_05)
- Minden egyes, Ön által felsorolt vírusnak megvan a speciális elterjedési területe, én nem gondolom azt, hogy fennáll a veszélye egy virológiai-genetikai rekombinációnak.
Időben hogy állunk'? Adott esetben mi leszünk gyorsabbak, vagy a vírus? (krap)
- Sajnos a vírus mindenképpen előttünk jár, ugyanis ő fogja kialakítani azt a genetikai anyagot, ami ránk veszélyt jelent, és mi csak akkor fogjuk ezt realizálni, amikor a figyelőszolgálatunk ezt felfedezte. Ennek ellenére úgy gondolom, attól kezdve, hogy fölfedeztük, mi leszünk a gyorsabbak.
Utazhatunk bátran olyan országokba, ahol felütötte a fejét a járvány, vagy kizárólag halaszthatatlan teendők esetén? (tolerancia_12)
- Az Egészségügyi Világszervezet semmiféle utazási korlátozást nem javasol. Azonban azt ajánlja, hogy a fertőzött területeken ne látogassunk meg olyan piacokat, ahol nagyon sok szárnyast kínálnak eladásra, ne járjunk kakasviadalokra, és természetesen tartsuk be a higiénés szabályokat: mossunk gyakran kezet, és használjuk a zsebkendőt.
|