Sárgaláz

Okozója:

A sárgaláz alapvetően a trópusi esőerdőkben élő majmok betegsége: az embereket az esőerdőkben honos szúnyogok fertőzik, aminek az eredménye a "dzsungel sárgaláz". Ha fertőzött személy sűrűn lakott településre utazik, ott a fertőzést már egy másik szúnyogfajta terjeszti emberről emberre, "városi sárgalázat okozva. Afrikában mindkét forma, D-Amerika országaiban főleg a dzsungel sárgaláz fordul elő.

A betegség:

  A betegség gyakran tünetmenetes vagy enyhe. A súlyos forma ritkább, azonban halálozása  magas. A lappangási idő 3-6 napja után láz, fejfájás, hasi fájdalom és hányás jelentkezik. Átmeneti javulás után sokk és vérzés léphet fel, továbbá vese- és májelégtelenségre utaló tünetekre is lehet számítani. A májelégtelenség sárgasággal is párosul - innen a betegség neve.

Különösen kockázatos területek:

Trópusi - és szubtrópusi területek: Afrika középső része és Dél - Amerika északi országai.

Védőoltás: 

A jelenleg használatos élő, legyengített vírust tartalmazó oltóanyag, a beadástól számított 10 nap múlva aktivizálja az immunrendszert. A vakcina igen hatékony és legalább 10 évre védelmet biztosít.

Oltási reakció:

A védőoltás csak enyhe tüneteket okoz: az injekció helye bepirosodik vagy megduzzad, a beoltott személy esetleg fejfájást, izomláz-szerű tünetet, nyirokcsomó-duzzanatot érez.

Ellenjavallatok:

Nem részesülhet védőoltásban az, akinek kifejezett tojásallergiája van, vagy immunrendszere gyenge (például rosszindulatú daganatos betegségben szenvedők) és azok, akik kortikoszteroidot tartalmazó gyógyszeres kezelés alatt állnak. A terhes nők és a kilenc hónapnál fiatalabb gyerekek oltását célszerű elkerülni, hacsak nem látogatnak különösen veszélyeztetett területre.