Szeroepidemiológiai vizsgálatok keretében végzett szerológiai vizsgálatok

Magyarországon másfél évtized óta nem volt lehetőség megfelelő mintaszámmal végzett országos szeroepidemiológiai vizsgálat végzésére. 1999-ben a Központ korábbi szakmai indokai alapján az Egészségügyi Minisztérium biztosította az anyagi fedezetet a reagensek és a mintavételi anyagok megvásárlására.

A Központ által megtervezett területi, életkor és nem szerinti megoszlásnak megfelelő vérminták begyűjtését az ÁNTSZ területi intézeteinek munkatársai végezték.

A szerológiai vizsgálatokra, döntően 2000-ben a Központ laboratóriumaiban került sor. A védettség/fogékonyság detektálására vonatkozó vizsgálatok elsősorban a virológiai és parazitológiai laboratóriumokat érintették. Kisebb számú, százas nagyságrendű vizsgálatot azonban a Bakteriológiai és a Mikológiai osztályon is végeztek.

Elsősorban a népegészségügyi jelentőséggel bíró fertőző betegségekkel kapcsolatos szerológiai vizsgálatok kb. 7.000 személynél történtek meg. Ennek megfelelően a rutinszerűen védőoltással megelőzött betegségekkel, krónikus következményekkel is járó fertőzésekkel, továbbá egyes congenitalisan is akvirálható fertőzésekkel kapcsolatosan végeztek vizsgálatokat.

A parazitás fertőzések közül a toxoplasmosisra és toxocariasisra vonatkozóan végeztek szerológiai vizsgálatokat. Országosan a vizsgáltak 2,2 %-ánál igazoltak friss toxoplasmosist, illetve 28,4 %-ánál mutattak ki IgG ellenanyagot. Az IgG pozitivitás az életkor előrehaladásával folyamatosan emelkedett, a férfiak és nők átvészeltségében jelentős eltérést nem tapasztaltak. A toxocara diagnosztikummal pozitívnak bizonyultak aránya lényegesen magasabb volt a vártnál és a környező országokban tapasztaltaknál. Ennek megfelelően az eredmények még további átgondolást igényelnek.

A Virológiai főosztály laboratóriumaiban szerológiai vizsgálatok végzésére a poliomyelitis, a kanyaró, a rubeola, a mumpsz, a varicella, a parvovírus, az RSV, a Hepatitis A, B, C, E és G, továbbá a kullancsencephalitis és a hantavírus populációs fogékonyság/védettség megállapítása céljából került sor. A védőoltásokkal megelőzhető fertőző betegségek esetében a védettség megfelelőnek bizonyult, így a jelenlegi oltási rendszer/oltáspolitika igazolást nyert. Megállapításra került azonban, hogy a hepatitis A átvészeltség a gazdaságilag legfejlettebb országok adataihoz hasonlóan 40 éves kor alatt igen alacsony. A hepatitis B átvészeltségi adatok az epidemiológiai tapasztalatokat igazolták: Magyarország az alacsony, sőt igen alacsony hepatitis B prevalenciájú országok közé tartozik.

A szeroepidemiológiai vizsgálatok keretében a Parazitológiai osztályon 20.955, a Virológiai főosztályon pedig 107.211 szerológiai vizsgálatot végeztek.