2. ábra

Fertőzött kullancsok előfordulási helyei

A térképről kitűnik, hogy a laboratórium által is igazolt természeti gócok az ország délnyugati, nyugati és északi területein találhatók, melyek a szomszédos országok (Szlovákia, Ausztria, Szlovénia, Horvátország) természeti gócaival összefüggésben vannak. Ezeken a helyeken a terület nagyságához viszonyítva a vírussal fertőzött kullancsok előfordulási aránya legfeljebb 1 ezrelék (!). Egyéb helyeken viszont 5-10 ezer kullancs közül már csak egyben mutatható ki a kórokozó. A laboratóriumi vizsgálatokkal igazolt kullancsencephalitis megbetegedések adatait az 1. táblázat mutatja

1. táblázat

Kullancsencephalitis

A táblázatból kitűnik, hogy a megbetegedés előfordulási aránya elsősorban a védőoltások egyre fokozódó mérvű elterjedésének eredményeként az utóbbi években csökkenő tendenciát mutat.

A betegek (akiknek több, mint 80%-a 20 évesnél idősebb volt) 65%-át Nógrád, Somogy, Vas, illetve Zala megyékben észlelték. A megbetegedés 50%-a június-július hónapban jelentkezett, tehát a kullancsok előfordulási gyakoriságával szoros összefüggést mutat. Leginkább azok a középkorú felnőttek vannak kitéve fertőzésnek, akik munkájukból adódóan gyakran találkozhatnak kullanccsal (pl. erdészek, favágók, vadászok stb.).

1.1.2. A megelőzés specifikus lehetősége Védőoltások

A kullancsencephalitis ellen részben aktív, részben passzív immunizálási lehetőség áll rendelkezésre.

Az OEK Módszertani levél a 2001. évi védőoltásokról című kiadványa alapján az immunizálásra alkalmas készítmények fontosabb jellemzőit a következőkben foglaljuk össze.

1.1.2.1. Aktív immunizálás

Az inaktivált vírus tartalmú vakcinák az endémiás területeken állandóan, vagy átmenetileg tartózkodók védelmére szolgálnak.

Az oltásokat a várható expozíció előtt kell elvégezni vagy megkezdeni.

A hosszantartó védettség biztosítása érdekében 3 évenként emlékeztető oltás szükséges.

Két gyártó cég által előállított oltóanyag van gyógyszertári forgalomban:

(1)ENCEPUR kullancsencephalitis vakcina (Gyártó: Chiron-Behring)

12 évesnél idősebb személyek oltására ajánlott.

Az alapimmunizálást biztosító 3 oltás beadásának két lehetősége a következő:

     Általános = A

Az első oltás után 1-3 hónap múlva kell beadni a másodikat és a második oltás után 9-12 hónap múlva a harmadikat.

     Gyorsított = B

Az első oltás után 7 nap múlva kell beadni a másodikat és 21 nap múlva a harmadikat.

A kétféle oltási rendszert a 2. táblázat szemlélteti.

2. táblázat

ENCEPUR vakcina oltási rendszere

A védettség legkorábban a 2. oltást követő 14 nap múlva alakul ki.

Immunszupresszív kezelés alatt, továbbá veleszületett, vagy szerzett immundeficiencia esetén az oltás hatásossága korlátozott, vagy kérdéses.

(2) FSME-IMMUN injekció (Gyártó: Baxter)

Felnőttek és gyermekek számára egyaránt használható oltóanyag.

Az alapimmunizálást biztosító 3 oltás beadásának három lehetősége a következő:

     Általános = A

Az első oltás után 1-3 hónap múlva kell beadni a másodikat és a második oltás után 9-12 hónap múlva a harmadikat.

     Gyorsított = B

Az első oltás után 14 nap múlva kell beadni a másodikat és a második után 9-12 hónappal a harmadikat.

     Idős/immunszupprimált személyek = C

Az első oltás után 1-3 hónap múlva kell beadni a másodikat, majd a második után 4-6 héttel egy újabb, ún. 2/a oltást, és a 2/a oltás után 9-12 hónappal a tényleges harmadikat.

Ezt a rendszert akkor kell alkalmazni, ha az oltandó személy 70 évnél idősebb, illetve immunkompetenciája csökkent, vagy nem megfelelő.

Ha az oltás-sorozat megkezdése után a személyt kullancs csípi meg

     az 1. oltás utáni 4. napon túl a 2. oltást azonnal be kell adni,

     az 1. oltást követő 4 napon belül FSME-Bulin adása szükséges (lásd 1.1.2.2. pontban),

     a 2. oltás után teendő nincs.

A háromféle oltási rendszert a 3. táblázat szemlélteti.

3. táblázat

FSME-IMMUN vakcina oltási rendszere

1.1.2.2. Passzív immunizálás

A kullancsencephalitis azonnali megelőzésére specifikus humán immun-globulinokat tartalmazó készítmény, az FSME-Bulin alkalmas.

FSME Bulin (Gyártó: Baxter)

     Alkalmazható (különlegesen indokolt esetben!):

q     az expozíciót megelőzően,

q     az expozíciót követő 96 órán belül kullancsencephalitis endémiás területen elszenvedett kullancscsípés esetén, vagy

q     passzív immunizálásra olyan személynél, aki

     nem részesült aktív védőoltásban,

     számára a vakcina alkalmazása ellenjavallt,

     az FSME-Immun vakcinával végzett első részoltás után 4 napon belül kullancscsípést szenvedett, vagy

     immungyengeségben szenved.

     Adagolása (részletes leírása az oltóanyag mellett található):

     preexpoziciós profilaxisra:

Feltételezhető expozíció veszélye esetén (azt megelőző 24 órán belül): 0,05 ml/tskg.

A védettség kb. 4 hétig áll fenn. Amennyiben az expozíció veszélye továbbra is fennáll, az immunvédelem megerősítésére a jelzett mennyiség ismételt beadása 4 hét után javasolt.

     postexpozíciós profilaxisra:

A kullancscsípést követő 48 órán belül 0,1 ml/tskg, 48-96 órán belül: 0,2 ml/tskg.

Egymást követő sorozatos csípések esetén az első csípés idejét kell figyelembe venni. Kétséges esetekben a legkorábbi időpontot (pl. erdei túra kezdete stb.) kell a lehetséges kullancscsípés tényleges időpontjának tekintetni.

Az FSME Bulin beadását követő 1 hónap múlva kezdhető meg az aktív immunizálás.

1.2. Lyme borreliosis (Lyme-kór)

Az 1975-óta ismert megbetegedés spirochéták közé tartozó kórokozóját (Borrelia burgdorferi) 1982-ben Burgdorfer azonosította.

Legjellegzetesebb klinikai tünete a vándorló bőrpír (Erythema migrans), amely általában néhány napos lappangási idő után a csípés helyén jelentkezik. A bőrelváltozás mindig kis kerek folt (papula) formájában kezdődik, majd a széli részeken terjedve, középen halványulva, gyűrűt formál. A bőrjelenséget enyhe helyi fájdalom, égő érzés, ritkán viszketés kísérheti, de felléphet magas láz, fej- és izomfájdalom, valamint agyi izgalomra utaló tünetek is. Igen ritkán, a kullancscsípés után 1-2 hónap múlva szívpanaszok és neurológiai tünetek (zsibbadás, végtagfájdalom, perifériás ideggyulladás) is jelentkezhetnek. Legtöbbször azonban semmilyen társtünete nincs.

A diagnózis elődlegesen a klinikai tünetek alapján állítandó fel, amely (munkaigényes és költséges) szerológiai vizsgálattal erősíthető meg.

A betegség megfelelő adagban és ideig alkalmazott antibiotikummal általában jól gyógyítható.

A megbetegedés 1998 óta jelentendő be. 1998-ban 1 092, 1999-ben 992, 2000-ben pedig 1 106 szerológiai vizsgálattal igazolt eset vált ismertté, annak ellenére, hogy a megbetegedés előfordulását évente több tízezerre becsülik.

A betegek (akiknek több, mint 80%-a 20 évesnél idősebb volt) 30%-a budapesti, 20%-a pedig Nógrád és Pest megyei lakos volt. A megbetegedések 80%-a május-szeptember hónapban jelentkezett, tehát a kullancsok előfordulási gyakoriságával szoros összefüggést mutat.

A Lyme borreliosis megelőzésére hazánkban törzskönyvezett oltóanyag jelenleg nem áll rendelkezésre. Egyes országokban (pl. az USA-ban) azonban a SmithKlime Beechem cég LYMErix vakcinája már forgalomban van.

2. A KÖZÖNSÉGES KULLANCS BIOLÓGIAI SAJÁTOSSÁGAI

A közönséges kullancs (Ixodes ricinus) 1-4 mm nagyságú, lapos, tojásdad alakú, sárgásbarna színű pókidomú. Kizárólag vérszívással táplálkozik. Vérrel teleszívott állapotban a ricinus magjához hasonló méretre duzzad meg, ahonnan nevét is kapta.

A lárvának három, az ezt követően kialakuló formának, az ún. nimfának és az imágónak négy-négy pár lába van.

Kifejléssel fejlődik. A nőstény több ezer petét rak, melyekből a lárvák a hőmérséklettől függően 2-8 hónap múlva kelnek ki, majd valamilyen növényen várják, hogy kisebb emlősökön megkapaszkodva vért szívjanak. Minden fejlődési stádiumhoz vérszívásra van szükség. A táplálékforrásból a nimfa és a hím imágó csak néhány óráig, a nőstény viszont napokon keresztül folyamatosan szív vért.

A táplálkozástól függően a fejlődés teljes időtartama 2 hónap-6 év között mozoghat, de átlagosan 3 év.

Hűvös, nedves homokban táplálék nélkül 3-6 évig is életben marad, a fiatal alakok azonban az éhezést csak kb. 1 évig bírják.

A köztes fejlődési alakok (lárva, nimfa) elsősorban az apróbb emlősökön és rovarevőkön táplálkoznak, de felkereshetik a hüllőket, illetve a földön fészkelő madarakat is. A kifejlett példányok inkább a nagyabb emlősöket, esetleg az erdő szélén legelő háziállatokat kedvelik. Az ember elleni támadások túlnyomó többségéért a nőstény imágók felelősek.

Erdőkben, erdei tisztásokon, bokros, bozótos, nyirkos helyeken él. A reggeli és az esti órákban a legaktívabb, a déli napsütést, a hőséget és a szárazságot nem kedveli, ilyenkor a nedves avar alá húzódik.

A kullancs az aljnövényzeten (fűszálakon), a növények, cserjék, bokrok és fák levelének fonákján legfeljebb 1,5 méter magasságban (!) hátsó lábain levő karmokkal megkapaszkodva, lógva várja a táplálkozási alkalmat.

Vérszívásra alkalmas áldozatáról részben hőérzékelő képessége révén, részben különféle ingerekből (pl. a test szagáról, a kilélegzett szén-dioxidról, zörejekből, hangokból) értesül. Rejtekhelyén az alkalmas pillanatot bevárva hirtelen ejti rá magát a többnyire mozgásban levő táplálékforrásra.

Az emberre kapaszkodott kullancs a ruhán vagy a bőrön továbbmászik és a vérszívásra leginkább alkalmas vékony bőrfelületet keresi meg. Beszúrása többnyire teljesen fájdalmatlan, ezért észrevétlen marad. A könyök- és térdhajlatot, valamint a felkar belső felületét és a deréktájékot előnyben részesíti. A keresést követően amely néha órákig tart! a bőrbe csupán a fejét fúrja be, ahol szájszervének horgaival erősen megkapaszkodik. Ezzel a módszerrel akadályozza meg, hogy az emberi bőrből kihulljék és ezért nehéz eltávolítása is. Az imágó a bőrből magától csak 3-8 nap múlva esik le, a nimfa viszont már néhány óra múlva.

Az emberre esős, nyirkos időben, többnyire az erdei kirándulás, kocogás, táborozás alkalmával vagy a kerti munka során kapaszkodik fel. A kertekbe a háziállatok, a földön fészkelő madarak és a vadon élő kisemlősök révén kerül be.

Különös veszélynek vannak kitéve a természeti gócokban mezőgazdasági vagy erdőgazdasági munkát végzők (pl. vadászok, erdészek, favágók stb.) és az olajbányászok.

Egész Európában megtalálható. Elterjedése, előfordulási gyakorisága és életképessége a természeti góc különféle környezeti tényezőivel (pl. a domborzattal és az azt borító növényzettel, az ott élő állatfajokkal, valamint a meteorológiai viszonyokkal) függ szorosan össze.

Magyarországon a legtöbb kullancs április-június és szeptember hónapban fordul elő.

3. A KULLANCSOK ELLENI VÉDEKEZÉS ASPECIFIKUS LEHETŐSÉGE

A kullancsok okozta megbetegedések megelőzésének nem fajlagos (aspecifikus) lehetőségei közül a védekezésre alkalmas vegyi eljárásokat a 4. táblázat foglalja össze.

4. táblázat

A kullancsok elleni védekezésre alkalmas eljárások

A táblázatból kitűnik, hogy megelőzésre a rovarriasztó szerek, irtásra a permetezés alkalmas.

3.1. Az ártalom megelőzése

A kullancsok ártalmának kivédésére, a fertőző betegség átvitelének megakadályozására legfontosabb a bőrbe fúródott kullancs korai felfedezése (kullancsvizit) és minél rövidebb időn belüli eltávolítása, illetve a rovarriasztó szerek (repellensek) alkalmazása. A szabadban zárt ruházat viselése, valamint a kullancsveszélyre utaló figyelmeztető feliratok kihelyezése, esetleg táborozási tilalom elrendelése is igen hasznos. A kullancsencephalitis ellen védőoltás is rendelkezésre áll (lásd 1.1.2. pont alatt).

3.1.1. Kullancsvizit, a bőrbe fúródott kullancs eltávolítása

Miután a kullancs mint erre már korábban utaltunk megkapaszkodását követően kb. 4-6 óra múlva juttathatja a kórokozóval fertőzött nyálát az emberbe, ezért mielőbbi felfedezése, a kullancsvizit elvégzése és a bőrbe fúródott kullancs azonnali eltávolítása igen lényeges. Ehhez gondosan át kell vizsgálni azokat a bőrfelületeket, elsősorban a hajlatokat és a deréktájékot, ahová a kullancsok előszeretettel befúrják magukat. Mivel az imágó vérszívás után anyajegyre is hasonlíthat, ezért figyelmes keresésre van szükség.

A kullancs a bőrből két körmünk közé fogva, gyengén csavaró mozdulatokkal húzható ki, de csipesszel vagy a Kapiller-féle kullancs kanállal az eltávolítás sokkal könnyebb. Feje leszakadhat, amely a bőrben maradva idegentestként (pl. szálka) viselkedik.

Célszerű a befúródott kullancs helyét és eltávolításának idejét a naptárba feljegyezni, hogy az esetleges tünetek megjelenésekor az orvost tájékoztathassuk.

3.1.2. Rovarriasztó szerek alkalmazása

A különféle formájú (aeroszol, krém, folyadék) rovarriasztó szerek a használati utasításban megadott módon, a csípés veszélyének kitett szabad bőrfelületre vagy a ruházatra juttatva a kullancs bőrbe fúródását meggátolják, csípését megakadályozzák.

Az aeroszol palackkal a műanyagot nem tartalmazó ruházat is kezelhető.

A készítmény hatékonysága a hatóanyag (leggyakrabban a dietil-toluamid) mennyiségétől függ. A természetes hatóanyagot tartalmazó repellensek a kullancsok ellen kevéssé hatékonyak.

A kullancsok távoltartására javasolt készítményeket a 5. táblázat sorolja fel.

B-vitamin szedése hatástalan!

5. táblázat

Kullancsok távoltartására javasolt készítmények

A felsorolt készítmények kullancsriasztó hatásának folyamatos biztosítása érdekében amennyiben szükséges célszerű a kezelést 2-4 óránként megismételni.

Rovarriasztó szerek használatakor az alábbi javaslatokat vegyük figyelembe:

     mindig csak a feltétlenül szükséges mennyiséget használjuk,

     kizárólag a védendő, szabad felületet kezeljük és ne alkalmazzuk ruhától fedett bőrre,

     nyílt seb és sérült bőr kezelését kerüljük el,

     az arcot mindig a tenyerünkre felvitt készítménnyel kenjük be,

     fordítsunk különös figyelmet a nyálkahártyák (száj, szem) védelmére,

     az aeroszolt ne lélegezzük be,

     a kisgyermeket lehetőleg ne kezeljük,

     ne engedjük, hogy gyermek egyedül használja,

     a kezelés szabadban és élelmiszerektől távol történjen,

     hazatérés után különösen akkor, ha a riasztószert több alkalommal használtuk a kezelt bőrfelületet szappanos, meleg vízzel mossuk le,

     a kezelt ruházatot újabb felvétel előtt mossuk ki,

     ha magunk vagy gyermekünk bőre a kezelés hatására allergiás reakciót mutat (pl. viszket, kivörösödik stb.), a riasztószert azonnal mossuk le és menjünk orvoshoz.

3.1.3. Zárt ruházat viselése

Annak érdekében, hogy a kullancsok nehezebben érjék el a bőrfelületet, a csípés veszélyének kitett helyeken (pl. erdei kirándulás alkalmával stb.) viseljünk világos színű, hosszú ujjú, galléros inget, valamint sűrű szövésű nadrágot, amelyen a kullancsok könnyen észrevehetők. Az inget a nadrágba, a nadrág szárát pedig lehetőleg a zokniba vagy a csizmaszárba tűrjük be.

3.1.4. Erdőben való tartózkodás

Mindig a sétautak közepén haladjunk és kerüljük a füves, bokros helyeket.

Amennyiben egy jelentős turistaforgalmú területen a kullancsok nagyobb számban fordulnak elő, úgy célszerű a kullancsveszélyre utaló figyelmeztető tábla kihelyezése, esetleg a táborozási és kempingezési tilalom elrendelése.

3.2. Kullancsirtás

A kullancsok a legtöbb rovarirtó szerrel szemben érzékenyek és könnyen elpusztíthatók. Irodalmi adatok viszont arra utalnak, hogy a természeti gócokban végzett kullancsirtások nem tudták az egyedszámot olyan jelentős mértékben gyéríteni, hogy az általuk terjesztett fertőző megbetegedések elő-fordulási gyakorisága csökkent volna.

Nagykiterjedésű területek (pl. erdők) kezelése tehát járványügyi okokból nem indokolt, de a rovarirtó szerek alkalmazása a természet védelme érdekében sem jöhet szóba, mivel a kullancsok mellett a kezelés helyén tartózkodó hasznos rovarokat is válogatás nélkül elpusztítják.

Ezért a vegyszeres kullancsirtás csak jól körülhatárolt területen (pl. óvodában, ifjúsági táborban, üdülőben, parkokban, kiskertekben, esetleg azok közvetlen környékén) indokolt. Az irtás során azt is figyelembe kell venni, hogy a kullancsok a kezelt területre a különféle állatok (pl. kisemlősök, madarak, gyíkok stb.) potyautasaként ismét behurcolásra kerülnek.

3.2.1. A kullancsirtás hatóanyagai készítményei és módszerei

     Hatóanyagok

Kullancsirtásra csak a WHO által nyilvántartott és ilyen célra javasolt ható-anyagok alkalmazhatók. A hatóanyagok területegységre juttatható maximális mennyiségét (kilogramm/hektár) az 6. táblázat mutatja.

6. táblázat

Kullancsirtásra javasolt hatóanyagok

A felsorolt hatóanyagokból a 7. táblázatban levő folyékony halmazállapotú rovarirtó koncentrátum áll 1979. óta rendelkezésre.

7. táblázat

Engedélyezett készítmény

     Permetezés

Irtásukra kizárólag ez a vegyi módszer alkalmas, amelyet képesített szakember végezhet el. Az engedélyezett készítmény felhasználási paramétereit a 8. táblázat mutatja.

8. táblázat

Permetezőszer felhasználása

10.000 m² kezeléséhez a terepviszonyoktól függően 100-500 liter munkaoldat szükséges, amellyel az aljnövényzetet, illetve a fák és bokrok leveleit 1,5 méter magasságig kell, lemosás-szerűen permetezni.

Hatástartóssága a csapadéktól függően általában 3-4 hét.

Célszerű az első kezelést már kora tavasszal elvégezni és amennyiben indokolt 4-6 hetenként megismételni. Az ősszel, szeptemberben elvégzett permetezés a kullancsok tavaszi elszaporodását előzheti meg.

3.2.2. A kullancsfertőzöttség mérése

A permetezés megkezdése előtt a kullancsfertőzöttség mértékét, illetve az elvégzett permetezés hatékonyságát (ugyanazon a területen!) objektív módszerrel lehet megállapítani.

Erre legcélszerűbb olyan fehér színű pokróc vagy flanell anyag alkalmazása, amelyen a megkapaszkodott kullancsok jól megfigyelhetők. A textíliát az erdőszéli aljnövényzeten és a bokrok leveleinek fonákján, kb. 10-15 méteren keresztül végig kell húzni, majd megfordítva leteríteni és a megkapaszkodott kullancsokat kémcsőben összegyűjteni, ezt követően pedig megszámolni. A számoláskor valamennyi fejlődési alakot figyelembe kell venni.

A kullancsirtás hatékonyságának százalékos értéke a következő képlet alapján számítható ki:

Példa:

Kullancsszám irtás előtt: 15 db                     Kullancsszám irtás után: 1 db

Tehát a kullancsirtás hatékonysága: 93,3 %.

4. A KULLANCSOK ELLENI VÉDEKEZÉS JOGI HÁTTERE

A kullancsokra a 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet (a járványügyi rendelet) elő-írásai vonatkoznak.

4.1. Általános előírások

A jogszabály:

      36. (2) bekezdés c) pontja alapján a kullancsok egészségügyi kártevőnek minősülnek.

      36. (4) bekezdése értelmében a kullancsok elleni védekezésről, az ehhez szükséges anyagok és eszközök beszerzéséről, a költségek fedezéséről, valamint a szükséges rendszabályok és eljárások végrehajtásáról az érintett terület tulajdonosa (bérlője, használója, kezelője), illetőleg a gazdálkodó szerv vezetője vagy üzemeltetője tartozik gondoskodni.

4.2. Védőoltási kötelezettség

A jogszabály 9. -a szerint a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető biológiai kockázatokat, a munkahelyi expozíciót fel kell mérni.

Ennek csökkentése érdekében a foglalkoztatás feltételeként biztosítani kell az adott, veszélyeztetett munkakörben foglalkoztatott dolgozók védőoltását.

Kullancsencephalitis elleni védőoltásban kell részesíteni azt a munkavállalót, akinél a munkavégzés alkalmával a fertőzés kullancs expozíció révén nem zárható ki (pl. erdőgazdasági dolgozók, olajmunkások stb.).

4.3. Az ÁNTSZ feladatai a kullancsok elleni védekezésben

Az ÁNTSZ városi/megyei intézete figyelemmel kíséri illetékességi területén a kullancsok által terjesztett megbetegedések előfordulását.

Amennyiben egy adott területen a megbetegedések halmozottan jelentkeznek, a kullancsok előfordulása és a turistaforgalom jelentős mértékű, ezeken a helyeken a terület tulajdonosa a kullancsveszélyre utaló figyelmeztető tábla kihelyezésére kötelezhető, de szükség esetén táborozási és kempingezési tilalom is elrendelhető.

Ifjúsági táborok üzemeltetője a rendelet 36. (4) és (5) bekezdése értelmében a kullancsirtás szakvállalattal történő elvégeztetésére kötelezhető.

5. A KULLANCSOK ÁLTAL TERJESZTETT FERTŐZŐ BETEGSÉGEKRE VONATKOZÓ ELJÁRÁS SZABÁLYAI

A fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet 1. számú mellékletének vonatkozó előírásai a következők.

5.1. Kullancsencephalitis BNO10: A84.1

(Kullancs által terjesztett agyvelőgyulladás, Közép-Európai kullancsencephalitis)

1.   Kórokozó: a Flaviviridae családba tartózó kullancsencephalitis vírus.

2.   Fertőzés forrása: Rágcsálók, kisemlősök/emlősök.

3.   Terjedési mód: Közönséges kullancs (Ixodes ricinus) csípése; fertőzött kecske, juh, szarvasmarha frissen fejt, forralatlan teje, illetve ebből készült tejtermékek fogyasztása; porfertőzés kullancsok elporlott maradványainak belégzés útján.

4.   Lappangási idő: 4-21 nap, leggyakrabban 1-2 hét.

5.   Fontosabb tünetek:  A klinikai kép rendkívül változatos. A megbetegedés típusosan két fázisú. Az első ún. grippés fázis néhány napig tartó lázzal, levertséggel jár, ezt néhány napos tünetmentes időszak követi, majd jelentkezik a második fázis magas lázzal és idegrendszeri tünetekkel. Leggyakrabban meningitis, ritkábban meningo-encephalitis, myelitis alakul ki. Abortív esetekben az első fázist nem követi az idegrendszeri lokalizációs fázis. Az encephalitissel, myelitissel járó esetekben súlyos tünetek jelentkeznek (tudatzavar, bulbaris paralysis stb.), leggyakrabban a vállöv izmainak bénulása észlelhető következményes atrófiával. Endémiás területeken sok a tünetmentes átvészelés.

6.   Fertőzőképesség tartama: Emberről emberre nem terjed.

7.   Teendők a betegség előfordulásakor:

a)    Jelentés: Be- és kijelentésre kötelezett. Ha a megbetegedést előzőleg meningitis serosa vagy encephaliis infectiosa diagnózissal jelentették be, az aetiológia tisztázása után a bejelentést módosítani kell a kijelentő lapon.

b)   Elkülönítés: A beteget kórházba kell utalni, de elkülönítés nem szükséges.

c)    Járványügyi laboratóriumi vizsgálat: Kötelező. A betegség gyanúja esetén alvadásgátló nélkül, sterilen vett vérmintát, esetleg liquort kell küldeni szerológiai vizsgálatra az OEK Virológiai főosztályára. A vérvételt 2-3 hét múlva meg kell ismételni. Diagnosztikus értéke a savópár vizsgálata alapján megállapított titeremelkedésnek vagy a specifikus IgM kimutatásnak van.

d)   Fertőtlenítés: Nem szükséges.

8.   Megelőzés:

a)    Nem specifikus: Kullancsok elleni védekezés (riasztószerek, erdei dolgozóknál védőöltözet viselése), a bőrbe fúródott kullancsok mielőbbi eltávolítása.

b)    Specifikus: Aktív immunizálás.

1) A foglalkozásuk körében veszélyeztetett (erdészeti, mezőgazdasági stb. dolgozók) személyek védőoltásáról a munkáltató köteles gondoskodni inaktív vakcinával. Az alapimmunizálás 2 részletét télen javasolt elkezdeni, 1 hónapos intervallummal és egy év múlva a harmadik oltással befejezni. A hosszantartó védettség biztosítása érdekében az alapimmunizálást követően három évenként egy emlékeztető oltás szükséges.

2) Az endémiás területen élők, illetve oda szándékozni utazók orvosi vényre védőoltásban részesíthetők.

Passzív immunizálás a postexpozíciós profilaxis céljára specifikus immunglobulin alkalmazható a kullancscsípést követő 96 órán belül.

5.2. Lyme-kór BNO10: A69.2

1.    Kórokozó: Borrelia burgdorferi spirocheta.

2.    Fertőzés forrása: Erdei rágcsálók, madarak, emlősök.

3.    Terjedési mód: Kullancscsípés útján. Emberről emberre nem terjed.

4.    Lappangási idő: 2-32 nap a kullancscsípés után az erythema migrans (EM) kifejlődéséig.

5.    Fontosabb tünetek: A betegség korai stádiumában tünetmentes lehet és esetleg csak a késői manifesztáció jelentkezik. A betegek nagy részében csak egy vagy két szervrendszer érintett. Kezeletlen esetekben a betegség krónikussá válhat és évekig eltarthat.

a)   Korai tünetek: a betegség legjellegzetesebb klinikai markere a specifikus bőrelváltozás, az ún. erythema migrans, vándorló bőrpír: a fertőzött kullancs csípése helyén vörös macula vagy papula keletkezik. A vörös szín fokozatosan lividdé válik, a széli részeken tovább terjed az elváltozás, közepén halványuló gyűrűt formál. Ennek átmérője elérheti a 90 cm-t is. Az EM később a test más részén is jelentkezhet, aszimmetrikusan. A bőrpírt általános tünetek is kísérhetik: fejfájás, levertség, láz, izomfájdalmak, regionális nyirokcsomó-duzzanatok. Az EM nem jelentkezik minden betegnél.

b)  Késői tünetek: vázizomzati (csont, izom) manifesztációk, leggyakrabban arthritis, (főként a nagyizületek. Idegrendszeri manifesztációk: lymphocytas meningitis, facialis paresis, fájdalmas radiculo-neuritis (Garin-Bujadoux-Bannwarth syndroma). Ritkán: krónikus neuro-borreliosis encephalomyelitissel, radiculomyelitissel, krónikus meningitissel. Cardiovascularis érintettség: myocarditissel, A-V blockkal járhat. Késői bőrmanifesztáció: acrodermatitis chronicum atrophicans.

6.    Fertőzőképesség tartama: Emberről emberre nem terjed.

7.    Teendők a betegség előfordulásakor:

A/      Jelentés: Bejelentendő, kijelentésre akkor kötelezett, ha a gyógyulás ideje a megbetegedés kezdetének naptári évében (vagy a következő év március végéig) megállapítható.

B/     Elkülönítés: Nem szükséges.

C/     Járványügyi laboratóriumi vizsgálat: Igénybe vehető. Szerológiai vizsgálatok előzetes megbeszélést követően az OEK-ben, illetve ezen szerológiai vizsgálatra felkészült ÁNTSZ megyei intézetének laboratóriumaiban. Szerológiai vizsgálat csak specifikus tünetek jelentkezésekor, és megfelelő anamnézis (ismert kullancsexpozíció vagy legalábbis a páciens mozgástere alapján ennek valószínűsíthetése) esetén indokolt.

D/     Fertőtlenítés: Nem indokolt.

8.    Megelőzés: A kullancsok elleni védekezés (riasztószerek, erdei dolgozóknál védőöltözet viselése), a bőrbe fúródott kullancsok mielőbbi eltávolítása.

ÖSSZEFOGLALÁS

A Módszertani levélből kitűnik, hogy a betegségeket terjesztő kullancsok elleni védekezés járványügyi szempontból az ember egészségének biztosítása érdekében fontos.

A kiadvány áttekintést ad a kullancsok által terjesztett két megbetegedés, a kullancsencephalitis és a Lyme borreliosis fontosabb jellemzőiről, magyarországi járványügyi adatairól, valamint a kullancsok elleni védekezés specifikus és aspecifikus lehetőségeiről.

A specifikus védekezés területén ismerteti az aktív és a passzív immunizálásra alkalmas készítményeket, illetve azok oltási rendszerét.

Részletezi az aspecifikus védekezés különféle lehetőségeit.

Ezen belül kiemelt figyelmet fordít a kullancsvizit mielőbbi elvégzésének szükségességére, a bőrbe fúródott kullancs eltávolítására. Az engedélyezett  rovarriasztó szerekből kiemeli a kullancsok távoltartására alkalmas készítményeket és felsorolja azok biztonságos felhasználására vonatkozó nemzetközi ajánlásokat.

Ismerteti a kullancsirtás módszerét és végrehajtásának gyakorlati szempontjait.

Összefoglalja a 18/1998. (VI. 3.) NM rendeletnek a kullancsok elleni védekezést érintő előírásait, a védőoltásra vonatkozó kötelezettséget és az ÁNTSZ intézeteinek feladatait, valamint a rendelet 1. sz. mellékletéből a kullancsencephalitisre és a Lyme borreliosisra vonatkozó információkat.

IRODALOM

CDC: Lyme Disease Vector Ecology. Division of Vector-Borne Infectious Diseases, 2001. 6 p.

CDC: Lyme Disease Prevention and Control. Division of Vector-Borne Infectious Diseases, 2001. 4 p.

EPA: Using Insect Repellents Safety. 2001. 3 p.

Erdős Gy., Koncz Á., Gálffy Gy.: Az egészségügyi kártevők biológiája és a védekezés lehetőségei. Jegyzet az egészségügyi gázmester képzés, az egészségőr-fertőtlenítő képzés és az egészségügyi kártevőirtó szakmunkás képzés számára. MAKOSZ, Budapest, 2000. 169 p.

Erdős Gy., Szlobodnyik J., Gálffy Gy.: Tájékoztató az engedélyezett irtószerekről és az egészségügyi kártevők elleni védekezés szakmai irányelveiről 2001-2002. OEK Dezinszekciós és deratizációs osztály, Budapest, 2000. 400 p.

Kapiller Z.: Kullancs. Lied-Musikverlag, 1997. 103 p.

Lakos A.: Lyme borreliosis Petit Kft., Budapest, 1991. 121 p.

Lakos A.: Kullancsok és betegségek Melánia Kiadó, Budapest, 1992. 158 p.

Országos Epidemiológiai Központ: Módszertani levél a 2001. évi védőoltásokról. Epinfo 8. 1. Különszám 2001. 39 p.

Molnár E.: A kullancsencephalitis. Medicina Könyvkiadó, Budapest, 1983. 88 p.

Tick-Borne Encephalitis (TBE) and its Immunoprophylaxis. Immuno AG. 1997. 25 p.

WHO: Chemical methods for the control of vectors and pests of public health importance. WHO/CTD/WHOPES/97.2. 1997. 70-77. p.

18/1998. (VI. 3.) NM. rendelet a fertőző betegségek és járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről. Népjóléti Közlöny 10. szám. (Barna könyv) 1998. 1365-1366.;1389-1390. p.