Főoldal     Chikungunya-láz     Madárinfluenza     SARS  

Lakossági tájékoztató az új koronavírus által okozott
súlyos, heveny légzőszervi tünetegyüttes
(nem-típusos, vagy atípusos tüdőgyulladás) járványos előfordulásáról

2003. július 22.

 

  • Járványügyi helyzet
  • A járvány korábbi eseményei
  • A betegség tünetei
  • Teendő a betegség előfordulásának gyanúja esetén
  • A nemzetközi utazásokkal kapcsolatos információk

Járványügyi helyzet

Az Egészségügyi Világszervezet 2003. július 5-én kelt napi jelentésében megállapította, hogy Tajvant törölte az azon területeket tartalmazó listáról, ahol a súlyos, heveny légzőszervi tünetegyüttes helyi terjedését észlelték, és ezzel a betegség terjedésének eddig ismert lánca megszakadt. Jelenleg nem tudunk a Földön olyan területről, ahol terjedne ez a betegség. Az utolsó lehetséges esetet Kínában június 3-án, Kanadában június 12-én és Tajvanon június 15-én észlelték. A Földön eddig regisztrált utolsó megbetegedést követően eltelt 20 nap, a betegség maximális lappangási idejének kétszerese, így remélhető, hogy a járvány nem folytatódik, de a betegségre vonatkozó adatgyűjtés és készenlét azonban nem fejeződött be.

A járvány korábbi eseményei

Az Egészségügyi Világszervezet 2003. március 12-én közölt először adatokat arra vonatkozóan, hogy február közepe óta ismeretlen kórokozó által előidézett, súlyos légúti tünetekkel és lázzal járó megbetegedések halmozódását észlelték Hongkongban és Vietnamban.

Az azóta eltelt időszakban összegyűjtött adatok alapján arra derült fény, hogy a Kínában 2002 novembere óta zajló, és hasonló tünetekkel jelentkező megbetegedéseket okozó járvány a márciusban még ismeretlen kórokozó által előidézett, több országra kiterjedő járvány egyik kezdeti góca volt. Ennek következtében a nemzetközi járvány valószínű kezdetét 2002. november 1-jére tették, és 2003. március 26-tól a Kínában regisztrált esetek adatait is felvették az immár globálissá váló járvány adatai közé. Április 2-át követően Kína is naponta jelentette az észlelt megbetegedéseket.

Március 14-e után a betegség az amerikai, az európai, az ausztrál és az afrikai kontinensen is felbukkant. Olyan személyek betegedtek meg, akik megbetegedésüket megelőzően Kínában, Hongkongban, Szingapúrban vagy Vietnamban jártak. A 2002. november 1. és 2003. július 11. közötti időszakban 29 országból/területről összesen 8.437 lehetséges esetet jelentettek. A regisztrált megbetegedések közül 813 halálos kimenetelű volt. Az összes eset 63%-át Kínában, 21%-át Hongkongban, 8%-át Tajvanon regisztrálták.

Az új betegek túlnyomó többsége a korábban megbetegedettek családtagjai/szoros kontaktjai, valamint az egészségügyi dolgozók közül kerül ki, de más közösségeket is érintett a járvány.

Az Egészségügyi Világszervezet április 28-án deklarálta, hogy elsőként Vietnamban sikerült felszámolni a február végén kezdődött járványt, április 8-át követően ugyanis az országban nem regisztráltak újabb megbetegedéseket.

Az Amerikai Egyesült Államokat és Nagy-Britanniát (London) május 1-jén, a mongóliai Ulánbátort és a kanadai Torontót május 14-én, a Fülöp-szigeteki Manilát május 20-án, a kínai Kuangtung (Guangdong) tartományt és Hongkongot pedig május 23-án törölték az Egészségügyi Világszervezet által érintettnek minősített területek listájáról, mivel az utolsó helyben történt megbetegedést követő 20 nap alatt az adott területen előfordult újabb megbetegedésre nem derült fény, illetve a néhány új megbetegedés ismert fertőzőforrással történt érintkezés következtében jött létre.

Május 26-án az Egészségügyi Világszervezet Torontót újra felvette a fertőzött területek listájára, mert újabb négy kórházat érintő - járványgóc alakult ki 26 gyanús és 8 valószínűsíthető megbetegedéssel. Június 24-én Peking lekerült a helyi terjedés által érintett területek listájáról. Július 2-án Torontóról és utoljára, július 5-én Tajvanról állapították meg, hogy a betegség helyi terjedése megszűnt.

 


A cikk oldalai:  1  2  3  4