JOHAN BÉLA ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

 

 

 

2. MÓDSZERTANI LEVÉL

A TETVESSÉG ELLENI VÉDEKEZÉSRŐL

Szerkesztette:
dr. Melles Márta
főigazgató főorvos

Írta:

dr. Erdős Gyula szaktanácsadó főorvos, Országos Epidemiológiai Központ

Gálffy György közegészségügyi felügyelő, Országos Epidemiológiai Központ

dr. Göttl Márta főosztályvezető, Országos Tisztifőorvosi Hivatal

Kalauz György közegészségügyi felügyelő, ÁNTSZ Tolna Megyei Intézete

Kovácsné Fehér Erika főtanácsos védőnő, Országos Tisztifőorvosi Hivatal

Odor Andrea országos vezető védőnő, Országos Tisztifőorvosi Hivatal

Sípos Sándor közegészségügyi felügyelő, ÁNTSZ Baranya Megyei Intézete

dr. Szántai Károly osztályvezető főorvos, ÁNTSZ Budapest Fővárosi Intézete

dr. Szlobodnyik Judit osztályvezető, Országos Epidemiológiai Központ

dr. Takács Anikó osztályvezető főorvos, ÁNTSZ Bács-Kiskun Megyei Intézete

dr. Vass Ádám főosztályvezető, Országos Tisztifőorvosi Hivatal

Völfinger András közegészségügyi felügyelő, ÁNTSZ Heves Megyei Intézete

 

Budapest

2003

 

 

BEVEZETÉS

Az emberen élősködő vérszívó tetvek világszerte előfordulnak és ez alól hazánk sem kivétel.

Járványügyi jelentősége a kiütéses tífusz terjesztése miatt kizárólag a ruhatetűnek van, ezért az ellenük folytatott védekezés jelenleg is a közegészségügyi-járványügyi hálózat egyik kiemelt feladata. A fejtetvesség elleni küzdelemnek viszont a vérszívás és a közösségi halmozott előfordulása miatt van közegészségügyi jelentősége.

Az országos tisztifőorvos jóváhagyásával 2003. áprilisában ad hoc Bizottság alakult, amelynek feladata volt:

-     a megyei és a városi intézetek közötti kapcsolat intenzitásának fokozása,

-     az optimális tetűirtószer-készlet meghatározása,

-     a hajléktalan szállásokon és a fekvőbeteg-ellátó intézetekben folyó személyi kezelés rendszerének kidolgozása,

-     a védőnői jelentési rendszer áttekintése,

-     az iskolai szűrővizsgálati rendszer kialakítása, majd mindezek figyelembevételével,

-     új Módszertani levél elkészítése.

Az új Módszertani levél először a vérszívó tetvek higiénés jelentőségéről, majd a védekezés alapját képező biológiai sajátosságokról, illetve a tetvesség elleni védekezés módszereiről ad áttekintést. Ezt követően a tetvesség elleni védekezés jogszabályait, majd a tetvességi vizsgálatok szakmai irányelveit tárgyalja. Ismerteti összhangban a 15/2003. számú Országos Tisztifőorvosi Utasítással az ÁNTSZ megyei/fővárosi, illetve városi/fővárosi kerületi intézetei alapfeladatait. Az iskola-egészségügyi hálózat (védőnő/orvos) e témakörre vonatkozó feladatainak, továbbá a gyógyító-megelőző hálózat keretében szükséges, valamint a hajléktalan szállásokon elengedhetetlen személykezelések szakmai irányelveinek meghatározása mellett az egészségnevelés fontosabb szempontjait is részletezi.

A melléklet a gyakorlati munkához kíván segítséget nyújtani.

Az új kiadvány változatlanul az Egészségügyi Világszervezet (WHO), útmutatásai és a nemzetközi szakirodalmi összefoglalók figyelembevételével, a Johan Béla Országos Epidemiológiai Központ (OEK) szakmai irányelveire épül.

A 2. Módszertani levél áttekintést kíván nyújtani mindazon személyek és intézmények számára, akik ezen a szakterületen akár gyakorlati munkát végeznek, akár irányító-ellenőrző feladatokat látnak el.

1.  A VÉRSZÍVÓ TETVEK JELENTŐSÉGE

Az emberen élősködő három faj (ruha-, fej- és lapostetű) jelentősége közegészségügyi-járványügyi szempontból eltér.

Vektornak kizárólag a ruhatetű minősül, amely aktív vándorlásával a kiütéses tífuszt és a visszatérő lázat terjeszti.

1.1.   A ruhatetű járványügyi jelentősége

A ruhatetű hazánkban a kiütéses tífusz és a visszatérő láz kizárólagos vektora, és a két megbetegedés többnyire együtt fordult elő.

A vektorok betegséget terjesztő szerepe több tényező egyidejű meglétekor érvényesül. Szükséges hozzá a kórokozót hordozó fertőző forrás (a fenntartó gazda), az attól legtöbbször vérszívás útján fertőződő ízeltlábú és a fogékony szervezet. Bármely tényező hiányakor a fertőzési lánc megszakad.

(1) Kiütéses tífusz (Typhus exanthematicus)

A megbetegedést előidéző kórokozó (Rickettsia prowazeki) egyedüli gazdája az ember.

A beteg emberen táplálkozó ruhatetű a betegség 2-14. napja között fertőződhet oly módon, hogy a tetű a vérrel együtt a kórokozókat is magába szívja, amelyek a tetű bélhámsejtjeiben szaporodnak el és 5-6 nap múlva kerülnek a béltartalommal együtt a külvilágba. Ez a kórokozó-ürítés kizárólagos módja.

A rickettsiáktól a tetvek is megbetegednek, és többségük a fertőzést követő 10-12. napon elpusztul. Egy részük azonban rickettsia-gazdává válik, és egész életük (30-40 nap) folyamán fertőzőképesek maradnak. A fertőzött tetű serkéibe azonban a kórokozó nem megy át.

A tetű naponta többször szív vért és vérszívás alkalmával mindig székletet is ürít, amely az ember bőrére kerül. Az ürülékben levő rickettsiák a csípés helyén jelentkező viszkető érzés miatti vakarózás során keletkező hámsérüléseken vagy a csípésen keresztül jutnak az ember szervezetébe. Kivételesen a fertőzés úgy is terjedhet, hogy a beszáradt ürüléket az ember belélegzi vagy az a kézről a szem kötőhártyájára jut. A vizsgálatot végzők számára közvetlen foglalkozási kockázatot jelent az, hogy a beszáradt ürülék 6 hónapig fertőzőképes maradhat!

A betegség klinikai gyógyulása nem jár mindig együtt a rickettsiák szervezetből való eltűnésével, lehetséges a tartós kórokozó-hordozás, amely sok éven át teljesen tünetmentes maradhat. Bizonyos okok miatt a betegség aktiválódhat, és így a kiütéses tífusz enyhe lefolyású késői recidívája, az ún. Brill-Zinsser-féle betegség alakul ki. A recidíva nincs ruhatetvek jelenlétéhez kötve, de ha a beteg ruhatetves, abban az esetben fertőzőképessége a környezetre kifejezetten veszélyes.

A világszerte előforduló betegség Magyarországon évszázadokon keresztül szedte áldozatait. Az intenzív járványügyi tevékenység eredményeként hazánkban az utolsó járvány 1953-ban, az utolsó megbetegedés pedig 1970-ben fordult elő.

Napjainkban endémiásan Afrika, Délkelet-Ázsia és Dél-Amerika egyes államaiban fordul elő, ahol a lakosság életkörülményei és életmódjának higiénés színvonala alacsony és a ruhatetű is állandóan megtalálható.

(2) Visszatérő láz (Febris recurrens)

A megbetegedést előidéző kórokozó (Borrelia recurrentis) egyedüli gazdája és fertőző forrása az ember.

A kórokozók a tetű nyirokrendszerében szaporodnak el és a bőrön vakarózáskor szétnyomott tetvek nedvei a fogékony szervezetbe a vakaráskor keletkezett hámsérüléseken keresztül, skarifikálással jutnak be.

Emberről emberre közvetlenül nem terjed. A fertőzőképesség rendszerint a klinikai tünetek fennállásáig tart, addig, amíg a vérben kórokozók találhatók.

Magyarországon évtizedeken át többszázas nagyságrendben regisztrálták, de az intenzív járványügyi tevékenység eredményeként az utolsó megbetegedést 1950-ben észlelték.

Napjainkban Afrikában, elsősorban Etiópiában endémiás, de Dél-Amerika és Ázsia egyes országaiban is előfordul.

(3) Teendők kiütéses tífusz és visszatérő láz előfordulásakor

A megbetegedett, valamint járványügyi megfigyelés, illetőleg járványügyi zárlat alá vont tetves személynek és környezetének tetvetlenítését azonnal végre kell hajtani. Ha a tetvetlenítés a beteg kórházba szállítása előtt nem volt elvégezhető, vagy hiányosan történt, erről a kórházat a beküldő orvos idejében értesíteni köteles. Ilyenkor a beteg tetvetlenítéséről a kórházi felvétel során kell gondoskodni és egyidejűleg tetvetleníteni kell az adott körülményektől függő módon és mértékben a szállításnál, felvételnél közreműködő személyeket, valamint a szállító eszközöket is.

Ha a beteg, vagy a járványügyi ellenőrzés, illetőleg járványügyi zárlat alá vont személy kijelölt tartózkodási helyéről (lakásából, körletéből) ruhanemű vagy egyéb tárgy elszállítására van szükség, a szállítás alatt a tetű szóródásának megakadályozásáról, a szállítás után pedig a szállítóeszköz és a közreműködő személyek tetvetlenítéséről gondoskodni kell. Ilyen helyről az ott tartózkodó vagy szolgálatot teljesítő személyek is csak megfelelő tetvetlenítés után távozhatnak.

A Brill-Zinsser-betegség a fentiek tekintetében a kiütéses tífusszal azonos elbírálás alá esik.

Kiütéses tífusz, vagy arra gyanús megbetegedés előfordulása miatt elrendelt tetvetlenítésnél a közreműködőket tetű ellen hatásos védelmet nyújtó védőöltözettel (zárt védőruha, gumicsizma, sapka/fejkendő, gumikesztyű) kell ellátni, amelynek használata kötelező. A védőruházatot és az esetleg szabadon maradt bőrfelületet pedig rovarriasztó szerrel kell kezelni.

Kiütéses tífusz és visszatérő láz előfordulásakor szükséges eljárás szabályait a 13. sz. melléklet sorolja fel.

1.2.   A fej- és lapostetű közegészségügyi jelentősége

Ez a két, leggyakrabban közvetlen érintkezéssel terjedő tetűfaj fertőző megbetegedést nem terjeszt!

Ártalmuk elsősorban abból ered, hogy a vérszívó rovarok nyálmirigyének véralvadásgátló, értágító és viszketést kiváltó anyagokat tartalmazó váladéka az emberi szervezetbe jutva bőrizgalmat, duzzanatot és gyulladást okozhat. A testidegen fehérjékkel szemben az ember fokozatosan túlérzékennyé is válhat. Az allergia azonban csak egy-két hét múlva, az ismételt csípések hatására fejlődik ki.

A viszketés miatt a gyakori vakarózás felsebzi a bőrt, ennek következtében másodlagos fertőzés, majd gennyesedés keletkezhet, de előfordulhat mélyre ható gyulladásos folyamat is.

Zárt közösségekben (óvodában, iskolában, kollégiumokban stb.) a fejtetű elszaporodása az életfeltételeket súlyosan zavarja.

2.    A VÉRSZÍVÓ TETVEK BIOLÓGIÁJA

Emberen világszerte

-     a ruhatetű (Pediculus humanus humanus),

-     a fejtetű (Pediculus humanus capitis) és

-     a lapostetű (Phthirus pubis)

idéz elő ártalmat.

Mindhárom hasonló életmódot folytat, közös vonásuk, hogy egész életük az emberhez kötött, mivel kizárólag embervérrel táplálkoznak.

A három tetű csak két fajt képvisel, mert a ruhatetű és a fejtetű egy faj két változata. Külsőleg és testfelépítésükben majdnem egyformák és csak előfordulási helyükben, valamint életmódjukban térnek el egymástól. A lapostetű külön fajt alkot.

A nőstény tetvek életük (2-4 hét) folyamán 40-200 (átlag 100) petét raknak, melyet serkének nevezünk. Az igen ellenálló burokkal ellátott serkét a tetű a jellegzetes helyekre nehezen eltávolítható, cementszerű anyaggal rögzíti. Az első hónap végére egy nőstény ivadékainak száma kb. 150, a második hónap végén azonban akár több ezer is lehet, így az eltetvesedés a látszólag alacsony peteszám ellenére is aránylag gyorsan bekövetkezhet.

Kifejléssel fejlődnek. A serkékből a lárvák 5-8 nap alatt kelnek ki és 2-3 hét alatt válnak ivaréretté. A kifejlett nőstények 1-5 nap múlva kezdik el a peterakást. Igen fejlett kapaszkodási ösztönük van, karmaik bicskaszerűen csukhatók vissza a lábszárra, így vérszívás idején szinte letéphetetlenül rögzítik magukat.

Tájékozódásuk csökevényes, a csak fényt és árnyékot megkülönböztetni képes szemeiket jól fejlett hőérzékük és szaglásuk egészíti ki. Fénykerülők, de a fény életüket nem zavarja.

A külső behatásokkal szemben igen ellenállóak, a szárazságot jól tűrik, és vízbe merítve napokig sem pusztulnak el. Különösen kedvelik a 30-33C hőmérsékletű helyeket. A hőmérséklet ingadozására eléggé érzékenyek, ezért olyan tartózkodási helyet keresnek, ahol állandóan egyenletes a hőmérséklet. Peterakásuk és fejlődésük 20C alatt leáll. A fagy sem tesz kárt bennük, -10, -20C hőmérsékleten napokig életben maradnak. Érzékenyek viszont a magas hőmérsékletre, 50C-on percek, 60C-on másodpercek alatt a tetvek és a serkék egyaránt elpusztulnak.

Az éhezést rosszul tűrik, főleg a lárváknak nagy a táplálék igénye. A ruha- és a fejtetű naponta 6-12 alkalommal szív vért, a lapostetű viszont szinte állandóan táplálkozik. Szobahőmérsékleten táplálék nélkül napok alatt elpusztulnak.

A ruha-, fej- és lapostetű eltérő sajátosságai a következők.

(1) Ruhatetű

2,5-4,5 mm nagyságú, ovális alakú, szürke színű rovar. Serkéit az alsó- és felsőruha test felé eső ráncaira, varrásaira, a textília szálaira rakja, de igen gyakran a végbélnyílás körüli piheszőrökön is elhelyezi.

Általában ott tartózkodik, ahol a ruha a testhez legszorosabban simul. A testen rendszerint csak vérszíváskor található.

Mozgékony. Terjedésére az aktív vándorlás a jellemző. Ha a testhőmérséklet emelkedik (láz), a testfelszín közeléből és a fehérneműből a külső rétegekbe vándorol, majd a ruházatot elhagyja és új gazdát keres. Ugyancsak elhagyja a levetett és kihűlt ruházatot. Szétmászik és a földre kerülve vérszívás céljából az emberre igyekszik felkapaszkodni.

Ruhatetves egyén környezetében tehát mindenkit fenyeget a tetvesség veszélye, amely különösen ott nagy, ahol a tetves személy vetkőzik (pl. orvosi rendelőben, kórházban, fürdőben, tömegszálláson stb.).

A ruhatetű járványügyi jelentőségét tehát e jellegzetes biológiai tulajdonságai magyarázzák.

(2) Fejtetű

2,5-4,5 mm nagyságú ovális alakú. Színe alapjában véve szürke, de az a haj színétől függően változhat. Serkéit a hajas fejbőr és a haj határán helyezi el, előszeretettel a halánték- és tarkótájon. Mivel a haj havonta kb. 1 cm-t nő, ezért a serkék fejbőrtől való távolságából a fertőzés kezdetére következtetni lehet.

Elsősorban a hajas fejbőrön tartózkodik, de alkalmilag egyes használati tárgyakon (pl. fésűn, sapkán) is megtalálható.

Emberről emberre nem vándorol, döntően közvetlen érintkezéssel (pl. fejek összedugásával, birkózással, sugdolózással), illetve jellegzetes használati tárgyak (pl. fésű, hajkefe, kendő, sapka stb.) közvetítésével terjed.

(3) Lapostetű

1-2,5 mm nagyságú, négyszögletes alakú, szürke színű. Főleg a szemérem-szőrzeten tartózkodik, de alkalmilag a szemöldökön és a szempillán is megtalálható. Serkéit ugyanezekre a helyekre rakja.

Nem szívesen mozog, napokig egy helyben, a szőrszálakba kapaszkodva tartózkodik és ugyanarról a helyről szív vért. A táplálék hiányára a legérzékenyebb. A ruha- és fejtetűhöz képest fejlődése lassúbb, ezért szaporodása is mérsékeltebb.

Emberről emberre nem vándorol, kizárólag közvetlen úton (elsősorban nemi érintkezéssel, együttalvással) terjed.

A tetvek előzőekben részletezett biológiai sajátosságairól az 1. táblázat ad összefoglaló áttekintést.

                                                                                                   1. táblázat

A tetvek biológiai sajátosságai

3.    A TETVESSÉG ELLENI VÉDEKEZÉSRE ALKALMAS MÓDSZEREK ÉS TETŰIRTÓ SZEREK

A ruha-, fej- és lapostetű irtását eltérő biológiai tulajdonságaik határozzák meg. Az emberen élősködő különféle vérszívó tetvek irtásának rendszere a következő:

A fentiekből kitűnik, hogy

l     ruhatetvesség gyanújakor a személy és a környezet egyidejű tetűmentesítése egyenrangú követelmény. Mivel a ruhatetű serkéit a testszőrzeten (elsősorban a végbélnyílás körüli piheszőrökön) is elhelyezheti, ezért a ruhatetves személy kezelése különösen fontos. A textíliák (pl. felsőruházat, fehérnemű, ágynemű stb.), valamint a használati tárgyak (pl. kárpitozott bútorok, fekhelyek stb.) kezelése mellett a helyiség padlózatára került tetveket is el kell pusztítani;

l     fejtetvességnél a haj kezelése a legfontosabb, de mivel a fejtetű gyakran a jellegzetes használati tárgyak (pl. fésű, hajkefe, sapka, fejkendő stb.) útján is terjedhet, ezért ezek hatásos kezelését is egyidejűleg el kell végezni;

l     lapostetvességre utaló tüneteknél a tetűmentességhez elegendő a személy (a szeméremszőrzet, esetleg a szemöldök, szempilla) kezelése.

A tetvesség elleni védekezés rendszere a tetűirtás módszereit is meghatározza. Az irtásra és a megelőzésre alkalmas eljárásokat, a tetűirtásra szolgáló kémiai és fizikai módszereket a 2. és 3. táblázat foglalja össze.

                                                                                                   2. táblázat

A vérszívó tetvek elleni védekezési eljárások

                                                                                                   3. táblázat

Tetűirtásra alkalmas kémiai és fizikai módszerek

Személykezelésre kizárólag a vegyi módszerek alkalmasak, a használati tárgyak és a helyiségek kezelésére pedig a vegyi és a fizikai eljárások alkalmazhatók.

3.1.   Személykezelés

Tetűirtásra több vegyi eljárás (bedörzsölés, bekenés, lemosás, porozás) alkalmazható.

(1) Bedörzsölés (Tetű- és serkeölő hatása van!)

  Engedélyezett készítmények

NITTYFOR tetűirtó hajszesz
PEDEX tetűirtó hajszesz

  Felhasználás

l     Fejtetvesség alkalmával a hajszesz a fejtetvesség azonnali megszüntetésére, valamint megelőzésére egyaránt alkalmas.

-     Megszüntetésre a tetűirtó hajszesszel a hajas fejbőrt és a hajat gondosan át kell itatni, majd azt a fejbőrbe be kell dörzsölni. Ezután meg kell várni, amíg a hajszesz a hajra rászárad. (Ez az idő a felvitt mennyiségtől függően: 5-15 perc). A hajszesz száradási ideje elegendő ahhoz, hogy a készítmény hatását kifejtse, a tetveket és a serkéket elpusztítsa.

-     Megelőzésre akkor kell alkalmazni, ha a fejtetűvel történő újrafertőződés veszélye egy közösségben (pl. iskolában, óvodában stb.) fennáll. Otthoni hajmosás után kell a hajszesszel a haj teljes felületét átitatni, majd azt a fejbőrbe alaposan be kell dörzsölni. A készítmény tetűirtó hatását a következő hajmosásig (akár néhány hétig!) megőrzi és a hajra rákerülő fejtetveket még azok megtelepedése, elszaporodása előtt biztosan elpusztítja. Célszerű a hajszeszes kezelést minden hajmosás után megismételni.

Ügyelni kell arra, hogy kezeléskor a hajszesz szembe ne jusson, amely vattával lefedve védhető.

Az elhalt serkék, mivel azok cementszerű anyaggal erősen rögzítettek, a hajszálakról csak ecetes vízbe mártott sűrű fogazatú fésűvel, vagy egyenkénti (esetleg csipesszel való) lehúzással, alkalmilag a hajszál levágásával távolíthatók el.

     Lapostetvesség előfordulásakor a tetűirtó hajszesszel a szeméremszőrzetet gondosan át kell itatni. Ezután meg kell várni, amíg az rászárad. A száradási idő elegendő ahhoz, hogy a tetvek és a serkék elpusztuljanak. Ezután a tetűirtószer a kezelés helyéről fürdéssel eltávolítható. A szeméremnyílást vattával kell védeni.

A szemöldök és a szempilla kezelését óvatosan kell végezni! Indokolt esetben szükség lehet szemész közreműködésére, ugyanis a szempilla tövében tartózkodó tetű elölése és eltávolítása nem veszélytelen.

Amennyiben a hajszesz véletlenül a szembe jut, vagy a nyálkahártyára kerül, bő, tiszta vízzel el kell távolítani.

Kisebesedett bőrfelületre nem szabad alkalmazni.

Átlagosan szükséges tetűirtó hajszesz-mennyiség: 50-60 ml/fő.

(2) Bekenés (Tetű- és serkeölő hatása van!)

  Engedélyezett készítmény

NIX tetűirtó szer

  Felhasználás

A kezelés előtt a szokásos módon, samponnal hajat kell mosni, majd alaposan le kell öblíteni, illetve le kell törölni úgy, hogy nedves maradjon.

A készítményt a kupakon levő toldalékon át kell a hajra juttatni olyan mennyiségben, hogy az a hajat és a hajas fejbőrt teljesen beborítsa.

A tetűirtó szert 10 perc múlva gondosan le kell öblíteni és a hajat a szokásos módon meg kell szárítani.

Amennyiben szükséges, az öblítés után a még nedves hajból az elpusztult tetvek és serkék a dobozban levő ecetes vízbe mártott sűrű fogazatú fésűvel eltávolíthatók.

A készítmény tetűirtó hatását a következő hajmosásig (akár 6 hétig!) megőrzi, tehát megelőzésre is alkalmas.

A készítménynek szem- és nyálkahártya-izgató hatása van, ezért ügyelni kell arra, hogy a szembe ne kerüljön. A szemet vattával fedve kell védeni.

Kisebesedett bőrfelületre nem szabad alkalmazni.

(3) Lemosás (Tetű- és serkeölő hatása van!)

Elsősorban ruhatetvek irtására használható, olyan helyen, ahol fürdetési lehetőség van! A tetűirtó szer elkészítése és felhasználása szakismeretet igényel!

  Engedélyezett készítmény

2%-os KREZOL-SZAPPAN

  Hozzáférhetőségi lehetőség

A készítmény központilag beszerezhető, vagy helyileg elkészíthető.

     Központi beszerzés

Az ÁNTSZ Budapest Fővárosi Intézete az általa előállított központi készletből a megyei intézet által kért mennyiséget biztosítja.

     Esetenkénti elkészítés

1 kg kenőszappant (káliszappant) és 0,5 liter langyos vizet 30 ml Kresolum purummal jól össze kell keverni.

A Kresolum purum (más néven Tricresolum) a gyógyszertárakból, a káliszappan pedig a vegyszert árusító üzletekből szerezhető be.

ƒ  Felhasználás

A KREZOL-SZAPPAN elsősorban a testfelület bekenésére, a ruhatetvek elölésére alkalmas, de fej-, és lapostetvesség esetén is használható.

Maximális behatási idő: 15 perc.

Ezt követően a szappanhabot fürdéssel (zuhanyozással) vagy fejmosással el kell távolítani. Hosszabb behatási idő alkalmazásakor ugyanis a krezol a bőrfelületről felszívódhat, így ártalmat okozhat! Kisebesedett bőrfelületre nem szabad alkalmazni.

Átlagosan szükséges KREZOL-SZAPPAN mennyiség: 15 g/fő.

(4) Porozás (Csak imágóölő hatása van!)

Különös előnye, hogy a porozószerrel kisebesedett bőrfelületek is kezelhetők. Hátránya viszont, hogy a porozószer kizárólag a mozgó alakokat (lárva, imágó) pusztítja el, a serkékre hatástalan. Személykezeléskor ezért a porozást 5-8 nap múlva meg kell ismételni!

  Engedélyezett készítmény

COOPEX-B tetűirtó porozószer

  Felhasználás

A haj szóródobozban levő porral kezelhető.

Átlagosan szükséges porozószer-mennyiség: 40 g/fő.

3.2.   Használati tárgyak és helyiségek kezelése

Erre a célra különféle fizikai és vegyi módszerek alkalmasak.

3.2.1.    Fizikai módszerek Magas hőmérséklet alkalmazása

A magas hőmérséklet azon a biológiai tényen alapszik, hogy a tetvek és a serkék a magas hőmérséklettel szemben kevéssé ellenállóak. A tetvek irtásához nem szükséges nagyon magas, vagy hosszan tartó hőhatás, mivel ezek 60-70C hőmérsékleten már percek alatt elpusztulnak.

A magas hőmérséklet különféle használati tárgyak, elsősorban a textília kezelésére, egyszerű házi módszerekkel vagy erre alkalmas berendezésben biztosítható.

Vasalás: a felsőruházat kezelésére szolgál.

Mosás és kifőzés: a mosható textíliák (fehérnemű, ágynemű) forró vízzel történő kezelésére alkalmas.

Leforrázás: különféle használati tárgyak (pl. fésű, kefe stb.) forró vízzel történő kezelésére való.

Elégetés: értéktelen anyagok megsemmisítésére.

Speciális berendezés használata: az ESI 50 Kft. által készített, HD 1600 típusú áramló forrólevegős (az ÁNTSZ Hajdú-Bihar Megyei Intézetében üzemelő) berendezés 90C hőmérsékleten, 30 perces behatási idővel az állványon egymástól 10-10 cm távolságban, fogason elhelyezett ruházat tetűmentesítésére alkalmas.

3.2.2.    Vegyi módszerek

Ezek közül a porozás, a bemártás és a permetezés alkalmas.

(1) Porozás

  Engedélyezett készítmény

COOPEX-B tetűirtó porozószer

  Felhasználás

     textília kezelése: a porozószert az alsónemű és a felsőruházat test felé néző oldalára kell juttatni. A levetett és szétterített ruhának elsősorban a hajlatait és a gallérok alatti területet kell beporozni. A por egyenletes eloszlása a ruhanemű bedörzsölésével fokozható.

Átlagosan szükséges porozószer-mennyiség: 60 g/fő/ruházat.

     használati tárgy kezelése: a porozószert a kárpitozott bútorokra (pl. fekhelyre, fotelre, székre stb.) kell kijuttatni.

Átlagosan szükséges porozószer-mennyiség: 10 g/m².

     helyiség kezelése: a padlózatot szükséges porozni.

Átlagosan szükséges porozószer-mennyiség: 75 g/m².

(2) Bemártás

  Engedélyezett készítmény

NITTYFOR tetűirtó hajszesz

PEDEX tetűirtó hajszesz

  Felhasználás

A különféle használati tárgyakat, elsősorban a fésűt és a hajkefét a készítménybe be kell mártani, majd 10 perces várakozási idő után azokat meleg, szappanos vízzel le kell mosni.

(3) Permetezés

Kizárólag helyiségek kezelésére, a kifejlett tetvek elpusztítására alkalmas eljárás. A permetezőszerekkel a padlózat, a falak, a fekvő- és ülőbútorok hátoldalai, illetve ágyneműtartói kezelhetők. A Tájékoztatóban felsorolt permetező szereknél (rovarirtó koncentrátumoknál) megadott dózisok közül a kisebb alkalmazása is kellően hatékony.

3.3.   A tetűirtó szerek és a rezisztencia

Az ellenállóképesség (rezisztencia) az irtószerekkel, általában egy hatóanyaggal szemben, egy meghatározott területen élő kártevő népességben (populációban) kialakuló jellegzetes sajátosság. A rezisztencia mindig csak egy adott területen levő populációban jelentkezik, az egész fajra nem általánosítható és kialakulása mindig hosszabb folyamat eredménye.

A kifejezés csak olyan hatóanyaggal kapcsolatban használható, amely kezdeti alkalmazásakor megfelelőnek bizonyul, de később hatékonysága fokozatosan csökken.

A rezisztencia kialakulásában több, egymással kölcsönhatásban levő tényező játszik szerepet, így:

     az azonos kémiai szerkezetű hatóanyagok kiterjedt alkalmazása,

     az expozíció gyakorisága és időtartama,

     a kérdéses rovarfaj biológiai sajátosságai, elsősorban a generációinak száma,

     a rovarpopulációban az exponált egyedek száma és

     az érintett populáció izoláltsága.

A rezisztencia annál gyorsabban és általánosabban alakul ki, minél szélesebb körben és minél nagyobb mennyiségben alkalmazzák a kérdéses vegyületet.

Tetűirtó szerek alkalmazásakor a rezisztencia kialakulásának veszélye mérsékeltebb. Ennek oka az azonos kémiai szerkezetű vegyületeket használata ellenére az, hogy:

     a tetűirtó szereket nem rendszeresen alkalmazzák,

     az expozíció (a kezelés) csak rövid ideig, percekig tart, amely

     a populációnak csak viszonylag kisszámú és izolált egyedét érinti.

A mindennapos gyakorlatban a kezelések hatástalanságának okát sokszor az alkalmazott készítmény hatóanyagával szemben kialakult rezisztenciának tulajdonítják még akkor is, amikor ezek mögött kivitelezési hibák állnak. A tetűirtó szerek hatástalansága elsősorban az alábbi két tényezőben keresendő:

     a nem megfelelő kezelés, ugyanis a hatás alapvető feltétele, hogy a serke és a tetű a készítménnyel legalább 5 percen keresztül érintkezzen. Amennyiben a bedörzsölés nem alapos, nem terjed ki a fejbőr és a haj teljes felületére, úgy az érintőméreg hatását nem tudja kifejteni.

     a tetűirtó hajszesz eltávolítása, amely a gyermekközösségekben (különösen az általános iskolában és óvodában) végzett kezelést követően fordul elő. A szülő ugyanis a tetűirtó hajszeszt hajmosással igen gyakran még aznap eltávolítja, így a kezelt gyermekkel érintkező családtagok (pl. testvér stb.) tetvességi helyzetétől függően akár az azonnali újrafertőződés lehetősége is fennáll.

A leírtak ellenére a rezisztencia kialakulásának veszélye a nemzetközi irodalmi adatok ismeretében Magyarországon is fennáll. Ennek jelentkezésekor a lehetőségek világszerte a szűkös hatóanyag-választék miatt meglehetősen korlátozottak.

A fentiek ismeretében mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy helyes alkalmazási technológiával és hatékony egészségneveléssel a forgalomban levő tetűirtó szerek hatékonysága minél hosszabb ideig biztosítható legyen.

4.    A TETVESSÉG ELLENI VÉDEKEZÉSRE VONATKOZÓ ALAPJOGSZABÁLYOK

Ebben a fejezetben csak az általános érvényű előírások kerülnek ismertetésre, a tetvesség elleni védekezésben résztvevő intézetekre/intézményekre (pl. ÁNTSZ városi/fővárosi kerületei, megyei/fővárosi intézetére, kórházra, hajléktalanszállásra) és személyekre (pl. védőnőkre, orvosokra, gondozókra, pedagógusokra) vonatkozó kötelezettségek az egyes fejezetekben találhatók meg.

A tevékenység jogszabályi alapjait elsősorban az egészségügyről szóló törvény, illetve a törvény végrehajtása tárgyában kiadott 18/1998. (VI. 3.) NM (járványügyi) rendelet biztosítja.

4.1.   Egészségügyi törvény

Az 1999. évi. LXXI. törvénnyel módosított 1997. CLIV. évi törvény két szempontból meghatározó:

     a 73. (2) bekezdése szerint:

Az emberi test felszínén, illetve felhámjában élősködő ízeltlábúak irtásának, illetve a ruhanemű fertőtlenítésének tűrésére az érintett személy köteles.

     a 153. (b) pontja szerint:

A települési önkormányzat a környezet- és település-egészségügyi feladatai körében biztosítja a 73. (1) bekezdése szerinti külön jogszabályban (adott esetben a járványügyi rendeletben) meghatározott rovarok, így az emberen élősködő vérszívó tetvek irtását.

4.2.   Járványügyi rendelet

A jogszabály 37. -a, valamint 4. mellékletének 1. pontja kizárólag a vérszívó tetvek elleni védekezésre vonatkozik.

     Meghatározza:

-     az ÁNTSZ különböző intézményei (városi/fővárosi kerületi, megyei/fővárosi intézet) és személyi állománya (egészségőr-fertőtlenítő, közegészségügyi-járványügyi felügyelő, tisztiorvos),

-     a gyógyító-megelőző hálózat (kórház, fekvőbeteg-ellátó intézmény),

-     az egészségügyi, szociális és oktatási dolgozók (háziorvos, házi gyermekorvos, foglalkozás-egészségügyi orvos, védőnő, gondozó, óvónő, szociális munkás, pedagógus, stb.),

által elvégzendő feladatokat.

     Csoportosítja a közösségeket:

-     bölcsődék, nevelőotthonok és a gyermekvédelmi intézmények,

-     oktatási intézmények (óvoda, általános iskola, középiskola, szakmunkásképző),

-     csoportos szálláshelyek (munkás- és mozgószállások),

-     eltetvesedés veszélyének fokozott mértékben kitett közösségek (közegészségügyi szempontból hiányosan ellátott, zsúfolt tömegszállások, hajléktalanok szálláshelyei, táborok, telepek stb.).

     Előírja, hogy

-     a városi intézet:

>      elrendelheti meghatározott helyeken és esetekben a tetvesség felderítésére időszakos vagy soron kívüli, csoportos vagy egyedi vizsgálatok végzését, amely ki kell terjedjen minden olyan közösségre, ahol a személyek gyakori cserélődése, életmódja vagy egyéb körülmények miatt a tetvesség behurcolására és terjedésére fokozott lehetőség nyílik,

>      a vizsgálat alá vonandó, illetőleg a kezelendő személyek körét és a környezet kiterjedését indokolt esetben határozatban állapítja meg,

>      a vizsgálat során ruhatetvesnek, illetőleg ismételten vagy nagymértékben fejtetvesnek talált személyekről nyilvántartást köteles vezetni,

>      a tetvességi helyzet alakulásától függően elrendelheti a közösségi vizsgálatoknak az előírtaknál rövidebb, vagy hosszabb időközökben történő végzését, indokolt esetben azoknak meghatározott időre szóló felfüggesztését;

-     az észlelt tetvesség megszüntetésére és megelőzésére megfelelő eljárásokat kell alkalmazni;

-     minden egészségügyi, szociális és oktatási dolgozó, aki az elvégzett vizsgálatok során tetvesség fennállását észleli, vagy arról hivatásának gyakorlása közben tudomást szerez, köteles annak megszüntetéséről haladéktalanul gondoskodni. Amennyiben ezt a tetvesség mértéke, jellege vagy bármi más ok miatt hatáskörében biztosítani nem tudja, köteles az esetről a területileg illetékes városi intézetnek jelentést tenni, amely saját szakközegével (Budapesten a Fővárosi Intézet DDD-osztályával) a tetvetlenítést elvégezteti;

-     a tetvességi vizsgálatokat és a tetvetlenítést a körülményektől függően és a szükséges mértékben ki kell terjeszteni a tetvesnek talált személy közvetlen környezetére, illetőleg az ott élő és vele rendszeresen érintkező személyekre (pl. családtagokra, lakó-, munka- és tanulótársakra stb.),

-     az érintett személy köteles magát alávetni a tetvesség felderítése, megszüntetése, illetve megelőzése érdekében szükséges eljárásoknak, valamint

-     rongyot, textilhulladékot, tollat, szőrt, szőrmeárut, hulladékhajat csak hézagmentesen záródó zsákokban szabad gyűjteni és szóródást kizáró módon szabad szállítani, illetve az így összegyűjtött hulladékot csak megfelelő rovarmentesítés, vagy négy hétig tartó (üres, használaton kívül álló helyiségben történő) tárolás után szabad feldolgozni;

-     fodrászüzletben tetvességre gyanús személy kiszolgálását követően a használt eszközök (pl. fésű, kefe, kendő, törülköző stb.) tetvetlenítésről haladéktalanul gondoskodni kell.

A rendelet

     36. (4) bekezdése értelmében:

a tetvesség elleni védekezésről, az ehhez szükséges anyagok és eszközök (pl. tetűirtó szerek stb.) beszerzéséről, a költségek fedezéséről, valamint a szükséges rendszabályok és eljárások végrehajtásáról az érintett intézmény (pl. gyermekközösség, kórház, hajléktalanszálló stb.) fenntartója köteles gondoskodni.

     39. -a alapján a tetvesség elleni küzdelemben:

-     alkalmazható eljárásokat,

-     felhasználható tetűirtó szereket,

-     a tetvesség szempontjából kiemelt jelentőségű közösségek, valamint a tetvesnek minősülő személyek nyilvántartásának rendszerét, illetve

-     a megyei és városi intézetek ilyen irányú alapfeladatait

az OEK által időszakosan megjelenésre kerülő Tájékoztató az engedélyezett irtószerekről és az egészségügyi kártevők elleni védekezés szakmai irányelveiről című kiadvány tartalmazza.

4.3.   Országos Tisztifőorvosi Utasítás

A 2003. július 17-én kiadott 15/2003. Országos Tisztifőorvosi Utasítás az ÁNTSZ megyei/fővárosi, illetve városi/fővárosi kerületi intézeteinek járványügyi alapfeladatait tartalmazza, hogy azok végrehajtása az egész országra kiterjedően egységes módon és gyakorisággal történjen. Az alapfeladatok végrehajtása lehetővé teszi a járványügyi munka egységes értékelését és elemzését is.

Az utasítás III. DDD-tevékenység 12. pontjában foglaltaknak megfelelően:

A ruha- és fejtetvesség elleni védekezés (vizsgálat és kezelés meghatározott közösségben) az OEK Tájékoztató és Módszertani levél alapján történik.

5.    TETVESSÉGI VIZSGÁLATOK

Az eredményes védekezés alapja a 4. pontban részletezett közösségekben végzett gondos és alapos szűrővizsgálat.

A tetvesség megelőzése céljából a tetves személyek kezelésén túlmenően rendkívül fontos annak megállapítása, hogy a tetves személy a tetvességet kitől kaphatta meg, illetve kinek adhatta tovább, tekintettel arra, hogy akitől kapta, attól újra megkaphatja, de akinek ő adta tovább, attól meg visszakaphatja (ping-pong tetvesség)!

Ezért a tetvességi vizsgálatokat és a tetvetlenítést, a megelőzés érdekében ki kell terjeszteni a tetvesnek talált személy közvetlen környezetére, illetőleg az ott élő és vele rendszeresen érintkező személyekre is (pl. családtagokra, lakó-, munka- és tanulótársakra stb.). A fel nem derített tetves személy ugyanis az egész család, vagy a kollektíva újbóli eltetvesedésének kiinduló forrása lehet.

5.1.   A vizsgálatok végrehajtása

A vizsgálathoz feltétlenül használjunk kézi nagyítót!

Lehetőleg a serkéket keressük, mivel ezekből több is található és a fénykerülő, gyorsan menekülő tetveknél könnyebben fellelhetők. Minden esetben győződjünk meg a talált serkék életképességéről. Ez legegyszerűbben a két köröm között összenyomva bizonyítható, mert az életképes serke, köröm között összenyomva pattanó hangot ad.

Az emberen élősködő vérszívó tetvek eltérő biológiája miatt, a felderítésüket célzó vizsgálatok formája is különbözik.

     Ruhatetvesség gyanújakor a személy és a ruházat egyidejű vizsgálata elengedhetetlen. A vizsgálandó egyént derékig le kell vetkőztetni, hogy a tetvességre utaló vakarózási nyomok felismerhetők legyenek. A ruhatetveket általában a fehérnemű belső felszínén, a ráncokban, a varrások mentén, a hajtások alatt megbújva lehet megtalálni. Ugyanitt fedezhetők fel a serkék is, amelyek a textília szálaira ragasztva, sokszor csoportosan lelhetők fel.

     Fejtetvességre utaló gyanú alkalmával a hajat lazán szét kell bontani és elsősorban a fülek melletti, illetve mögötti területet, valamint a tarkótájat kell átvizsgálni. A serkék és az élő tetvek különösen barna és fekete hajú egyéneken szabad szemmel is könnyen észrevehetők, világosabb hajúaknál azonban fokozottabb figyelem szükséges. Erősen eltetvesedett egyéneknél a tetvek a hajból melegített (pl. a NIX tetűirtó szerhez mellékelt), sűrű fogazatú fésűvel kifésülhetők.

     Lapostetvességre utaló tünetek jelentkezésekor a tetvek általában a szeméremszőrzeten találhatók meg, vagy olyan szokatlan helyen (pl. szempillán, szemöldökön), ahol erős viszketést okoznak. A fehérneműn fellelhető vöröses-fekete, a félig emésztett vértől rozsdaszerű székletpiszok a lapostetvesség fennállását valószínűsíti.

5.2.   A vizsgálatok minősítése

Az elvégzett vizsgálatok alapján:

     tetvességre gyanús a tetvesség vagy a tetűmentesség megállapításáig az:

-     aki eltetvesedett környezetben él,

-     akinek testén jellegzetes vakarózási vagy tetvességre jellemző egyéb nyomok, illetve testén vagy ruházatán üres serketokok találhatók,

-     akinek elhanyagolt külseje, hiányos tisztálkodása, életmódja és egyéb körülményei a tetvesség fennállását valószínűsíti;

     tetves az, akinek a testén vagy ruházatán élő tetű, vagy életképes serke található;

     nagymértékben fejtetves az, akinél:

-     egy hajszálon, vagy a haj eltérő területén több életképes, illetve életképtelen serke is található és/vagy

-     egyéb nagyfokú tetvességre utaló jelek (pl. vakarózási nyomok, sebek, összeállt hajcsomók stb.) felfedezhetők;

     ismételten fejtetves az, akinél az előírt három egymást követő szűrővizsgálat alkalmával élő tetű vagy életképes serke található.

5.3.   Teendők tetvesség észlelésekor

Minden egészségügyi, szociális és oktatási dolgozó, aki az elvégzett vizsgálatok során tetvesség fennállását észleli, vagy arról hivatásának gyakorlása közben tudomást szerez, köteles annak megszüntetéséről haladéktalanul gondoskodni. Amennyiben ezt a tetvesség mértéke, jellege vagy bármi más ok miatt hatáskörében biztosítani nem tudja, köteles az esetről a területileg illetékes városi intézetnek jelentést tenni, amely a tetvetlenítést saját szakközegeivel (Budapesten a Fővárosi Intézet DDD-osztályával) elvégezteti.

Az 5.2. pont alatt tetvesnek minősített személy köteles magát alávetni a tetvesség felderítése, megszüntetése, illetőleg megelőzése érdekében szükséges eljárásoknak.

Tetvesség csoportos vagy tömeges előfordulásakor a szakszerűség biztosítása érdekében a személyekre és környezetükre kiterjedő tetvetlenítést lehetőség szerint a helyszínen kell elvégezni.

A 3.1. pontban részletezett azonnali tetű- és serkementesítési eljárást kell alkalmazni:

     kiütéses tífuszban vagy visszatérő lázban megbetegedett, illetőleg járványügyi megfigyelés, vagy járványügyi zárlat alá vont tetves személynél,

     ha kórházi betegfelvétel alkalmával tetvességet állapítanak meg, illetőleg az biztonsággal ki nem zárható,

     amikor a tetves személy eltetvesedésének mértéke a környezetet veszélyezteti,

     amikor a tetves személy életmódja és egyéb körülményei az újbóli tetvességi vizsgálat elvégzését nem teszik lehetővé.

5.4.   Tetvességi vizsgálatot végzők védelme

A tetvetlenítéssel rendszeresen és hivatásszerűen foglalkozó személyeket tetű ellen hatásos védelmet nyújtó, zárt védőruházattal és egyéni védőeszközökkel (sapkával/fejkendővel, gumicsizmával, kesztyűvel) kell ellátni.

6.    AZ ÁNTSZ MEGYEI/FŐVÁROSI INTÉZETÉNEK ALAPFELADATAI ÉS GYAKORLATI TEVÉKENYSÉGE

Először a járványügyi rendelet, a 13/2003. számú Országos Tisztifőorvosi Utasítás illetve a Tájékoztató alapján az alapfeladatok, ezen belül a nyilvántartások elkészítése és vezetése, illetve a tetvesség előfordulásakor szükséges teendők szakmai irányelvei, majd a jelentések elkészítése, valamint a középtávú feladatok kerülnek ismertetésre.

A Budapest Fővárosi Intézet és a megyei intézetek tevékenysége az eltérő lehetőségek miatt külön kerülnek részletezésre.

6.1.   Budapest Fővárosi Intézet

Az Intézetnek a tetvesség elleni védekezésben kifejtett tevékenysége elsősorban a fürdetést, valamint a fertőzött textíliák kezelését jelenti. Az Intézet a betegszállítást ellátó Országos Mentőszolgálat közreműködésével fürdethetőségi orvosi igazolás birtokában a hajléktalanok kórházba szállítása előtti fürdetését és a tetvesnek talált személy kezelését is elvégzi.

Ruhatetvesség előfordulásakor amennyiben a személy tartózkodási helye beazonosítható a fertőzött helyiségek kezelését (permetezését) a DDD-osztály elvégzi.

6.1.1.    Fürdetés/személykezelés

Ez a tevékenység az Intézetben (XIII. Váci út 174.) 110 éve folyamatos, ahol a tárgyi és személyi feltételek egyaránt rendelkezésre állnak.

A Fővárosban él az ország lakosságának 20%-a, a hajléktalanok száma pedig itt a legmagasabb. A fürdetésre jelentkezett személyek számának egyenletes emelkedése szükségessé tette két újabb személykezelési hely kialakítását a IX., Gyáli út 7/b. alatti állomáson és a IX., Dandár u. 5-7. alatti fürdőben.

6.1.2.    Fertőzött textíliák kezelése

Az Intézetben és a Gyáli úti állomáson a textíliák kezelésére gőzzel, illetve áramló forró levegővel működő berendezések üzemelnek.

6.1.3.    A tetvességi helyzet alakulásának aktív felügyelete

Ez részben az elvégzett személykezelések adataiból, részben a fővárosi kerületi intézetek által készített és havonta, illetve negyedévenként) megküldött Kimutatás a tetvesség elleni védekezésben végzett tevékenységről című adatok alapján (4. sz. melléklet) rendszeresen nyomon követhető.

6.1.4.    Középtávú feladatok

A hajléktalanok megfelelő, hatékony és jól bevált kezelési rendszerének további folytatása indokolt.

A jövőben azonban a Fővárosi és a kerületi intézetek erőinek célzott összefogásával a gyermekközösségekben, különösen az általános iskolákban tapasztalt fejtetvesség kiszűrésére és felszámolására nagyobb figyelmet kell fordítani.

Az Intézet készíti el központilag a 2%-os KREZOL-SZAPPAN-t, amellyel a beérkezett igények alapján a megyei intézeteket rendszeresen ellátja.

6.2.   Megyei intézetek

Először az alapfeladatokat, ezen belül a közösségi nyilvántartások vezetését, illetve a tetvesség előfordulásakor szükséges teendők szakmai irányelveit, majd a jelentések elkészítését, valamint a középtávú feladatokat foglaljuk össze.

6.2.1.    Alapfeladatok

6.2.1.1.      Nyilvántartás

Az alapfeladat, illetve az operatív tevékenység (vizsgálat, kezelés) csak az előírt nyilvántartások alapján lehetséges. Ennek megfelelően az intézet nyilvántartást vezet:

(1) Azokról a közösségekről (hajléktalanok szálláshelyeiről, telepekről, táborokról, közegészségügyi szempontból hiányosan ellátott, zsúfolt tömegszállásokról, továbbá egyéb hasonló jellegű csoportos szálláshelyekről), ahol a tetvesség felderítésére az intézetnek évente legalább egyszer időszakos szűrővizsgálatot kell végeznie.

A nyilvántartás egységes formája és kitöltésének szakmai irányelvei az 5. sz. mellékletben található.

(2) A tetvesség elleni védekezésre szolgáló irtószerekről és eszközökről.

6.2.1.2.      Tetvességi vizsgálatok

A 18/1998. (VI. 3. ) NM rendelet 4. mellékletének 1.d) pontja szerint a megyei intézet feladata:

eltetvesedés veszélyének fokozott mértékben kitett közösségekben (közegészségügyi szempontból hiányosan ellátott, zsúfolt tömegszállásokon, hajléktalanok szálláshelyein, táborokban, telepeken stb.) szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal (a városi intézet bevonásával), a helyszínen tájékozódni a tetvességi helyzet alakulásáról és tetvesség fennállásakor megtenni a szükséges intézkedéseket, annak mielőbbi megszüntetése érdekében.

6.2.1.3.      Fürdetés/személykezelés fertőzött textíliák tetűmentesítése

A fürdetéssel egybekötött személykezelés, illetve a fertőzött textília tetűmentesítése ruhatetvesség észlelése vagy gyanúja esetén indokolt, melynek jelentős tárgyi és személyi feltételei vannak.

A tárgyi feltételek között szerepel a váróhelyiség, az elválasztott tiszta-fertőzött oldal, a vizsgálatra és személykezelésre alkalmas helyiség, a fürdetésre szolgáló zuhany-állások, a mosható textíliák kezeléséhez mosó-szárítógép, a felső ruházat kezelésére alkalmas (gőzzel vagy áramló forrólevegővel üzemelő) berendezés, valamint a megfelelő tetűirtó szerválaszték (a 2%-os KREZOL-SZAPPAN) is.

A személyi feltételek között szükséges a tevékenységet közvetlenül irányító, esetenként abban közreműködő közegészségügyi-járványügyi felügyelő mellett a tényleges kezeléseket végző egészségőr-fertőtlenítő.

Az eltetvesedés veszélyének fokozott mértékben kitett személyek, valamint a rendőrség által előállított és a tetvesség előfordulására nézve gyanúsnak tartott személy vizsgálatát és tetvesség alkalmával annak kezelését az eljáró orvos, vagy a megyei intézet köteles elvégezni.

6.2.2.    A tetvességi helyzet alakulásának figyelemmel kísérése

A megye aktuális tetvességi helyzete a városi intézetek által készített és rendszeres időközökben (havonta, illetve negyedévenként) megküldött Kimutatás a tetvesség elleni védekezésben végzett tevékenységről című adatok alapján rendszeresen nyomon követhető (4. sz. melléklet).

6.2.3.    Jelentés készítése

A megyei intézet:

-     a városi intézetektől kapott összesített adatokból (V.71/a. táblázat), illetve

-     az általa elvégzett tevékenységről (V.71/b. táblázat)

éves jelentést készít.

A táblázatok és azok kitöltésének szakmai irányelvei a 8-11. sz. mellékletben találhatók meg.

Az V.71/b. táblázatot a jelentéshez akkor is mellékelni kell, ha a megyei intézet ezen a területen tényleges munkát nem végzett.

A táblázatokat minden esetben szöveges értékeléssel kell kiegészíteni, amelyben célszerű az egyes közösségekben tapasztalt tetvességi helyzet alakulását több évre visszamenőleg összehasonlítani, de itt kell említést tenni a helyzet javulását hátráltató személyi és tárgyi feltételek hiányára is.

Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal részére készített jelentést mint erre már a bevezetés is utalt az OEK értékeli és elemzi.

6.2.4.    Középtávú feladatok

A vérszívó tetvek különösen a ruhatetvek elleni védekezés felügyelete továbbra is az ÁNTSZ megyei intézeteinek kiemelt feladata marad.

Ez a tevékenység ugyanis más intézmény részére nem ruházható át, mivel egyrészt ez ellentétes a hatályos (az egészségügyre, illetve az ÁNTSZ-re vonatkozó) törvények szellemével és szövegével, másrészt az ÁNTSZ hálózatán kívül Magyarországon korábban sem volt és ma sincs olyan intézmény, amely a vérszívó tetvek járványügyi jelentőségével, továbbá a tetvesség elleni védekezés elméletével és gyakorlatával kellően tisztában lenne.

A tetvesség elleni hatékony védekezés a megfelelő személyi és tárgyi feltételek biztosításakor is csak alkalmas szervezési forma keretében látható el eredményesen.

(1) Személyi feltételek biztosítása

A fokozatosság érdekében minden intézetben kizárólag a DDD-tevékenységgel foglalkozó felelős személyt (a továbbiakban DDD-felügyelő) kell kijelölni.

Legcélszerűbben ezt a feladatot erre alkalmas, szervezési tapasztalatokkal rendelkező közegészségügyi-járványügyi felügyelői, vagy egyéb felsőfokú diplomával (később pedig egészségügyi gázmesteri szakképzettséggel is) rendelkező személy láthatja el.

A DDD-felügyelő a tetvesség elleni védekezés területén:

-     szakmailag irányítja, támogatja, összehangolja és ellenőrzi a városi intézetek ez irányú tevékenységét,

-     (az óvodai és általános iskolai fejtetvesség figyelemmel kísérése érdekében) kapcsolatot tart az iskola-egészségügyi hálózat szakfelügyeletével (megyei vezető védőnővel, iskolaorvosi szakfőorvossal),

-     megszervezi, oktatja, illetve rendszeresen ellenőrzi a hajléktalanszállásokban és (alkalmilag) a fekvőbeteg-ellátó intézményekben végzett tetűmentesítést,

-     gondoskodik a tetűirtó szer készletezéséről/nyilvántartásáról, továbbá

-     segít a városi intézet által ellátatlan feladat végrehajtásában.

Középtávon (a városokra át nem hárítható feladatok ellátására is tekintettel) elengedhetetlen, hogy minden megyei intézetben legalább egy egészségőr-fertőtlenítői státus álljon rendelkezésre.

(2) Tárgyi feltételek biztosítása

A fej- és a ruhatetvesség elleni küzdelem eltérő feltételeket igényel.

     Fejtetvesség

A védekezés érdekében minden intézetnek személykezelésre alkalmas tetűirtó hajszesz- és porozószer-készlettel kell rendelkeznie. Ez lehetővé teszi, hogy esetleges átmeneti beszerzési zavarok alkalmával a városi intézetek, illetve az iskola-egészségügyi hálózat ez irányú feladataikat zökkenőmentesen elláthassák.

Minden megyei intézetben 100 db 50 ml-es Pedex vagy 60 ml-es Nittyfor és 4 db 1 literes (Pedex vagy Nittyfor) tetűirtó hajszesz, illetve 3 kg (15 x 200 g) COOPEX-B tetűirtó porozószer készlet folyamatos tárolásáról és felhasználása esetén rendszeres pótlásáról kell gondoskodni.

     Ruhatetvesség

Pénzügyi okokból sem új fertőtlenítő intézet létesítése, sem új mobil fürdető-fertőtlenítő berendezések beszerzése nem valósítható meg, de az aktuális  ruhatetvességi adatok ismeretében nem is szükséges.

Ruhatetvesség észlelésekor a személyek kezeléséhez (fürdetéséhez) nélkülözhetetlen 2%-os KREZOL-SZAPPAN-t központilag az ÁNTSZ Budapesti a Fővárosi Intézete készíti el és készletezi, amelyből a megyei intézeteket a szükségletnek megfelelően ellátják. A megyei intézetek az egyéb felhasználók (pl. hajléktalanszállók) igényeit a szükségletnek megfelelően elégítik ki.

(3) Szervezési kérdések

Ez részben a megyei intézetek tevékenységet, részben pedig a hajléktalanszállásokon történő rendszeresen, illetve a kórházakban alkalmanként ellátandó feladatokat érinti.

     Személy/anyagkezelést végző intézetek folyamatos működésének biztosítása

Az erre a feladatra alkalmas intézetek folyamatos működésének személyi és tárgyi feltételeit folyamatosan, központilag biztosítják.

A technikai (elsősorban a textília kezelésére alkalmas) berendezések rendszeres működtetésének pénzügyi fedezetéről akár pályázat útján is gondoskodni szükséges.

     Személykezelések megszervezése

Minden megyei intézet székhelyén (de amennyiben szükséges más városokban is), ki kell alakítani a tetvességi vizsgálatok, a tisztasági célú fürdetés (és amennyiben szükséges, a tetves személyek kezelésének) lehetőségét.

Szakmai szempontból legkedvezőbb, ha ez a megyei székhelyeken, illetve nagyobb városokban üzemelő valamilyen önkormányzati tulajdonú objektumban (pl. hajléktalanszálláson, szociális otthonban) történik, de esetleg városi fürdőben is elvégezhető.

Ez a rendszer egyébként több város hajléktalan szállásán (pl. Miskolcon, Szegeden, Mátészalkán, Szolnokon, Tatabányán, Zalaegerszegen, Komáromban, Tatán, Oroszlányban, Esztergomban, Nagykanizsán stb.) már évek óta jól működik!

     Tetűmentes textília biztosítása

Ruhatetvesség alkalmával nem hagyható figyelmen kívül az a körülmény, hogy a személykezelés helyszínén (pl. hajléktalanszállásokon) a textíliák kezelésére nincs lehetőség, de a fertőzött textília az intézetek döntő többségében sem kezelhető.

A ruházat tetűmentessége csak a textília hőkezelésével biztosítható. Ennek hiányában tiszta alsó- és felsőruházat biztosításával oldható meg. Utóbbi esetben a legbiztonságosabb megoldás a fertőzött textília zárt gyűjtése és (a veszélyes hulladékokra vonatkozó jogszabály szerinti) elégetése.

A ruhacsere célszerűen karitatív szervezetek (pl. Vöröskereszt, Máltai Szeretetszolgálat stb.) bevonásával oldható meg.

     A kezelést ellátó személyzet kiképzése

A megfelelő körülményekkel rendelkező helyeken szükséges tetvességi vizsgálatokat és az esetleg tetvesnek talált személyek kezelését közegészségügyi (egészségőr-fertőtlenítői, közegészségügyi felügyelői) vagy más egészségügyi végzettséggel rendelkező személy (pl. ápolónő, szociális munkás stb.), esetleg felügyelet mellett betanított munkás végezheti.

Az ilyen feladatokat végző személyek szakmai kiképzése és tevékenységük folyamatos szakmai felügyelete az intézet (DDD-felügyelő) feladata.

     Pénzügyi fedezet biztosítása

A fürdetés/személykezelés az illetékes önkormányzatok együttműködése és a pénzügyi fedezet biztosítása nélkül nem valósítható meg.

Az önkormányzatok e területen történő együttműködésére (a fővároson kívül) a Hajdú-Bihar Megyei Intézet jó példa, ahol a fürdetés és a textília kezelése (meghatározott személyi arányos rész alapján) részben az önkormányzat pénzügyi támogatásával történik.

     Az iskola-egészségügyi hálózattal való kapcsolattartás

Gyermekközösségekben a tetvesség elleni védekezés hatékonyságát az iskola-egészségügyi hálózat csak a közegészségügyi szolgálattal történő szoros együttműködésben tudja biztosítani, amelyben a folyamatos információcserének meghatározó jelentősége van.

A DDD-felügyelő és az iskola-egészségügyi hálózat megyei szakfelügyelői (megyei vezető védőnő, iskola-egészségügyi szakfőorvos) közötti rendszeres kapcsolattartás a biztosítéka annak, hogy az intézet szükség esetén a feladatok ellátásába azonnal bekapcsolódhasson.

     Fekvőbeteg-ellátó intézmények ellenőrzése

A kórházakba felvételre kerülő bármely (akár hajléktalan) tetves személy vizsgálata, fürdetése, illetve tetűmentesítése az ápoló személyzet feladata (lásd 9.2. pont).

7.    AZ ÁNTSZ VÁROSI/FŐVÁROSI KERÜLETI INTÉZETEINEK ALAPFELADATAI ÉS GYAKORLATI TEVÉKENYSÉGE

Ennek keretében a járványügyi rendelet, a 13/2003. számú Országos Tisztifőorvosi Utasítás, illetve a Tájékoztató alapján az alapfeladatokat ezen belül a nyilvántartások felfektetését és vezetését valamint a tetvességi vizsgálatokra és a személykezelésre vonatkozó szakmai irányelveket, majd a jelentések elkészítését, valamint a középtávú feladatokat foglaljuk össze.

7.1.   Alapfeladatok

Ebben a fejezetben a nyilvántartásra és a személykezelésre vonatkozó szakmai irányelveket adjuk meg.

7.1.1.    Nyilvántartás

Az alapfeladat ellátása, illetve az operatív tevékenység (vizsgálatok és kezelések) csak az előírt nyilvántartások megfelelő vezetésével lehetséges. Ennek megfelelően az intézet nyilvántartást vezet:

(1) Azokról a közösségekről (hajléktalanok szálláshelyeiről, telepekről, táborokról, közegészségügyi szempontból hiányosan ellátott, zsúfolt tömegszállásokról, valamint állandó és időszakos munkásszállásokról, továbbá egyéb hasonló jellegű csoportos szálláshelyekről), ahol a tetvesség felderítésére az intézetnek havonta legalább egyszer időszakos szűrővizsgálatot kell végeznie.

Erről a Nyilvántartás időszakos közösségi szűrővizsgálatról elnevezésű mintának megfelelő nyomtatványt kell (5. sz. melléklet) vezetni.

(2) A vizsgálat során ruhatetvesnek illetőleg ismételten, vagy nagymértékben fejtetvesnek talált személyekről.

Erről a Nyilvántartás tetves személyekről elnevezésű mintának megfelelő nyomtatványt kell ugyancsak a megadott szempontok szerint vezetni (6-7. sz. melléklet).

Nagymértékben fejtetves az, akinél:

-      egy hajszálon, vagy a haj eltérő területén több életképes vagy életképtelen serke is található, valamint

-      egyéb nagyfokú tetvességre utaló jelek (pl. vakarózási nyomok, sebek, összeállt hajcsomók stb.) felfedezhetők.

Ismételten fejtetves az, akinél:

-      a három egymást követő vizsgálat alkalmával élő tetű vagy életképes serke található;

A nyilvántartásba vett személyeket tetvetlenítésüket követően havonta legalább egy alkalommal amennyiben ez az intézetben történik, lehetőleg ügyfélfogadási időn kívül az intézet munkatársainak kell ellenőriznie!

A nyilvántartásból törlés időpontja:

-      fejtetvességkor, ha a rendszeres időközönként elvégzett vizsgálat alkalmával mindhárom alkalommal tetűmentes volt;

-      ruhatetvességkor a 3 alkalommal folyamatosan észlelt tetűmentességen kívül további, negyedik tetűmentességet megállapító vizsgálata szükséges 1 évvel a nyilvántartásba vétellel egyidejűleg elvégzett tetvetlenítés után.

(3) A tetvesség elleni védekezésre szolgáló irtószerekről és eszközökről.

7.1.2.    Tetvességi vizsgálatok

A 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet 4. mellékletének 1. pontja szerint az intézeteket az alábbi rendszeres időközönként elvégzendő vizsgálatok kötelezettsége terheli:

c)     állandó és időszakos munkásszállásokon, mozgószállásokon és egyéb hasonló jellegű csoportos szálláshelyen az ÁNTSZ városi intézete köteles havonta legalább egyszer vizsgálatot tartani.

d)     eltetvesedés veszélyének fokozott mértékben kitett közösségekben (köz-egészségügyi szempontból hiányosan ellátott, zsúfolt tömegszállások, hajléktalanok szálláshelyei, táborok, telepek stb.) az ÁNTSZ városi intézete havonta legalább egyszer, a tisztiorvos félévenként köteles vizsgálatot tartani, a helyszínen tájékozódni a tetvességi helyzet alakulásáról és tetvesség fennállásakor annak mielőbbi megszüntetése érdekében megtenni a szükséges intézkedéseket.

7.1.3.    Személykezelés

Fejtetvesség ismételt vagy közösségi halmozott előfordulásakor, illetve ruhatetvesség észlelésekor a szakszerűség biztosítása érdekében a személyekre és környezetükre kiterjedő tetvetlenítést a városi intézetnek (lehetőség szerint a helyszínen) kell elvégeznie.

A kezelések módszereit a 3. pont részletezi.

Az érintett személy köteles magát alávetni a tetvesség felderítése, megszüntetése, illetőleg megelőzése érdekében szükséges eljárásoknak.

7.2.   Jelentés készítése

Az intézet a megyei/fővárosi intézet részére rendszeres időközönként (havonta, illetve évente) jelentést készít.

A Kimutatás a tetvesség elleni védekezésben végzett tevékenységről című táblázat folyamatos megküldése amely az intézet által végzett tevékenységen túlmenően az iskola-egészségügyi hálózat (védőnő/orvos) vizsgálati adatait is tartalmazza teszi lehetővé a megyei/fővárosi intézet részére az aktuális helyzet folyamatos nyomon követését (4. sz. melléklet).

Az intézet évente összefoglaló szöveges jelentést készít, amelyhez az V.71/a. táblázatot a megadott szempontok szerinti szöveges értékeléssel együtt mellékeli (8-9. sz. melléklet).

7.3.   Középtávú feladatok

(1) Személyi állomány

Minden intézetben kizárólag erre a feladatra legalább 1 fő egészségőr-fertőtlenítőt kell munkába állítani.

(2) Tetűirtó szer biztosítása

Minden intézetben tetűirtó szer készletben tartásáról gondoskodni kell. A szükséges mennyiség megállapításakor célszerű arra is figyelemmel lenni, hogy esetleges beszerzési nehézségek (pl. gyógyszertári hiány) esetén az egészségőr-fertőtlenítő, illetve amennyiben az önkormányzat erről időben nem gondoskodott az iskola-egészségügyi szolgálat (esetleg a pedagógusok) által szükséges kezelések elvégezhetők legyenek.

Az elegendő mennyiségű tetűirtó szerkészlet lehetővé teszi, hogy a szociálisan rászorult szülő az otthoni kezeléshez szükséges készítményt megkaphassa.

Az önkormányzat által működtetett intézmények (pl. iskolák, óvodák, hajléktalanszállások stb.) részére szükséges készletek biztosítására vonatkozóan a Polgármesteri Hivatalok figyelmét fel kell hívni.

Alkalmilag a tisztiorvos határozatban is kötelezheti a fenntartót, hogy az érintett közösségekben előforduló fejtetvesek kezeléséhez szükséges készleteket biztosítsa.

Szociális rászorultság esetén a tetves gyermek kezeléséhez a szülő részére az intézet készletéből tetűirtószer adható ki.

(3) Kiemelt feladatok ellátása

Különös figyelmet kell fordítani a nyári szünidőt követően, szeptemberben a gyermekközösségek, kiemelten az általános iskolai tanulók szűrésére és a tetvesnek minősülő gyermekek azonnali kezelésére, mert egy-egy fejtetves gyermek a közösséget rövid idő alatt megfertőzheti.

Ez a kiemelt feladat csak az iskola-egészségügyi hálózat (védőnő/orvos), valamint az ÁNTSZ megyei/városi intézetek munkatársainak előre megtervezett, az egész országban szinte azonos időben végrehajtott közreműködésével valósítható meg.

A tetvességi vizsgálatot végzők (védőnő, orvos, pedagógus) közül, aki tetvesség fennállását észleli, vagy arról hivatásának gyakorlása közben tudomást szerez, köteles annak megszüntetéséről haladéktalanul gondoskodni.

A tetves gyermekek kezelése legtöbbször a szülőkre hárul. Ennek érdekében a tanuló osztályfőnökén keresztül (bizalmasan kezelve, lehetőleg zárt borítékban) tudatni kell az érdekelt szülővel a fejtetvesség tényét, és tájékoztatni kell a szükséges teendőkről, továbbá a szülőtől a gyermek szakszerű hajkezelésének elvégzésére vonatkozóan nyilatkozatot kell kérni (1. sz. melléklet).

Célszerű, ha a szülő Tájékoztató a fejtetvességről című összeállítás alapján (12. sz. melléklet) a kezelés lehetőségéről is információkkal rendelkezik annak érdekében, hogy a vizsgálatot és tetvesség esetén a kezelést a család összes tagjára kiterjessze. A serkék eltávolításának szükségességére okvetlenül fel kell hívni a figyelmet, mivel egyedül a serkementesség jelzi, hogy a kezelés során a szülő gondosan járt el!

A szülő által elvégzett kezelés hatékonyságát az ÁNTSZ városi/fővárosi kerületi intézete munkatársainak, legkésőbb másnap reggel, a tanítási idő előtt az intézetben ellenőriznie kell.

Amennyiben a vizsgálat során élő tetű és/vagy serke van a hajban, a kezelést az intézetben szakszerűen el kell végezni. Ennek érdekében meg kell teremteni mindenütt annak lehetőségét, hogy fejtetves személyek kezelése lehetőleg ügyfélfogadási időn kívül az intézetben megoldható legyen.

Csak a kezelés után adható ki a következő szövegű igazolás:

A gyermek hajának szakszerű kezelése megtörtént, közösségbe mehet.

Fejtetvesség miatt tehát az egész napos iskolai hiányzás nem indokolt, mivel a tetűmentesítés, tetűirtó hajszesszel, rövid idő alatt biztosítható.

Az ÁNTSZ igazolásának hiányában a szülői nyilatkozatot is el kell fogadni.

Alkalmilag azonban arra is fel kell készülni, hogy amennyiben az iskola-egészségügyi hálózat (védőnő/orvos) a tetvesség megszüntetéséről, annak mértéke, jellege vagy bármi más ok miatt haladéktalanul nem tud gondoskodni, köteles az esetről a területileg illetékes városi intézetnek jelentést tenni, így annak végrehajtása az intézetre hárul.

Tetvesség halmozott előfordulásakor adott megye más városi intézetében dolgozó egészségőr-fertőtlenítők időszakos átirányításával és a felügyelők bevonásával lehetne egy-egy gyermekközösség (elsősorban az általános iskolák) tetűmentességét biztosítani.

(4) Együttműködés biztosítása

Az intézet tevékenysége azonban csak akkor hatékony, ha a gyógyító-megelőző hálózattal szorosan együttműködik. Ebben az információcserének is meghatározó jelentősége van.

Az intézet számára az iskola-egészségügyi hálózat által havonként küldött adatok (2. sz. melléklet) valamint az ismételten és/vagy nagymértékben fejtetves személyek időbeni megadása (3. sz. melléklet) teszi lehetővé a gyermekközösségek aktuális helyzetének folyamatos nyomon követését, illetve szükség esetén az azonnali beavatkozást.

Iskolakezdéskor a tisztiorvosnak megbeszélésre kell összehívnia az érdekelteket, az iskolák és az iskola-egészségügyi hálózat képviselőit, részben a tetvesség megelőzésével kapcsolatos a Módszertani levélben megadott szakmai irányelveknek megfelelő teendők ellátása, részben az alkalmazandó formanyomtatványok (1. és 12. sz. melléklet) ismertetése és átadása, valamint a felmerülő aktuális kérdések megbeszélése érdekében.

Célszerű bevonni az oktatási intézmények fenntartóit, a Cigány Önkormányzat képviselőit is, továbbá biztosítani kell a szülői képviseletet.

8.    AZ ISKOLA-EGÉSZSÉGÜGYI HÁLÓZAT (VÉDŐNŐ/ORVOS) FELADATAI A FEJTETVESSÉG ELLENI VÉDEKEZÉSBEN

Ebben a fejezetben a jogszabályi kötelezettséget, a fejtetvességi vizsgálatok rendjére és módjára vonatkozó szakmai irányelveket és az ÁNTSZ városi/fővárosi kerületi intézeteivel való rendszeres kapcsolattartás kérdéseit foglaljuk össze.

8.1.   Jogszabályok

Az iskola-egészségügyi hálózatnak a fejtetvesség elleni védekezésben ellátandó feladatait részben az iskola-egészségügyi, részben a járványügyi rendelet előírásai rögzítik.

8.1.1.    Iskola-egészségügyi feladatok

Az iskola-egészségügyi ellátásról szóló, a 11/1999. (V. 14.) EüM rendelettel módosított 26/1997. (XI. 3.) NM rendelet

     2. (1) bekezdése szerint:

Az iskola-egészségügyi ellátást valamennyi nevelési-oktatási intézményre kiterjesztve kell intézményenként vagy több intézmény ellátásának közös biztosítására megszervezni.

     4. (1) bekezdése alapján:

Az iskola-egészségügyi hálózat, valamint az ÁNTSZ illetékes intézetei a gyermekek és tanulók egészségvédelme érdekében együttműködnek és az e feladat ellátásához szükséges adatokról egymást tájékoztatják.

     2. mellékletének 3.(d) pontja szerint:

Közegészségügyi-járványügyi hiányosságok észlelésekor javaslattétel a hibák megszüntetésére, valamint az ÁNTSZ illetékes intézetének értesítése.

8.1.2.    Járványügyi feladatok

A 18/1998. (VI. 3.) NM (járványügyi) rendelet 4. mellékletének 1. pontjában felsorolt közösségi vizsgálatokból az iskola-egészségügyi hálózatot (védőnőt/orvost) az alábbi két csoport érinti:

a)     nevelőotthonok és gyermekvédelmi intézmények, ahol a gondozottakat felvételük alkalmával, majd havonta legalább egyszer az intézmény orvosának és/vagy az általa e feladattal megbízott védőnőnek kell a tetvesség előfordulására nézve is tüzetesen megvizsgálnia.

b)     az alsó fokú oktatási intézmények (óvodák, általános iskolák), de amennyiben indokolt, a középfokú oktatási intézmények (középiskola, szakmunkásképző) is, ahol felvételkor, illetőleg a tanév elején kell az esetleges tetvesség felderítésére irányuló vizsgálatokat az intézmény orvosának és/vagy az általa e feladattal megbízott védőnőnek elvégezni, majd negyedévenként legalább egyszer megismételni. Tetvesség észlelésekor a szűrővizsgálatot az érintett egységben (pl. osztályban) kéthetenként meg kell ismételni mindaddig, amíg három egymást követő vizsgálat eredménye alapján a tetűmentesség és annak állandósulása megnyugtató módon meg nem állapítható.

8.2.   Személykezelés

Az iskola-egészségügyi hálózat (védőnő/orvos), aki az elvégzett szűrővizsgálatok során tetvesség fennállását észleli köteles annak megszüntetéséről haladéktalanul gondoskodni.

Ha a tetvességet pedagógus észleli, és abban az időben az intézményben nincs iskola-egészségügyi ellátás, akkor a pedagógus kötelessége a tetvesség megszüntetése érdekében haladéktalanul intézkedni.

Az osztályfőnökön keresztül a szülő értesítésének rendszere a 32-33. oldalon található meg.

Szociálisan rászoruló szülő részére tetűirtószert kell kiadni.

Amennyiben az iskola-egészségügyi hálózat (védőnő/orvos), vagy a pedagógus a tetvesség megszüntetését annak mértéke, jellege vagy bármi más ok miatt hatáskörében biztosítani nem tudja, köteles az esetről a területileg illetékes városi intézetnek jelentést tenni, amely a tetvetlenítést elvégzi.

Gyermekközösségekben, különösen az általános iskolákban a szeptemberi tanévkezdéskor végzett vizsgálatokra mint erre már utaltunk azért kell fokozott figyelmet fordítani, mert az osztályba bekerülő egy-egy fejtetves gyermek az egész közösséget rövid idő alatt megfertőzheti.

A tevékenység a szülő, a pedagógus, a gondozó és a nevelő szoros együttműködését nem nélkülözheti.

Ezért lényeges az iskolakezdéskor esedékes szülői értekezleteken az iskola-egészségügyi hálózat részéről a szülők részére általában az iskola-egészségügyi munkáról, ezen belül a fejtetvességi vizsgálatok éves rendjéről, a megelőzésről, a kiszűrt gyermekek szülei értesítésének módjáról történő tájékoztatás.

A tájékoztatást (12. sz. melléklet) írásban is minden szülőnek (törvényes képviselőnek) szükséges megadni, akik ezt aláírásukkal igazoltan visszaküldik.

Az iskola-egészségügyi hálózat az igazolást a gyermek törzslapjához csatolja.

Ennek során célszerű felhívni a figyelmet arra, hogy a fejtetves gyermek kezelése elsődlegesen a szülő feladata és kötelessége. Tájékoztatni kell a szülőt arról is, hogy közegészségügyi érdekből az ismételten vagy nagymértékben fejtetves kiszűrt fejtetves gyermeket név szerint kötelesek jelenteni az ÁNTSZ illetékes intézete felé, amely gondoskodik a tetves gyermek környezetére (családtagjaira stb.) kiterjedő vizsgálatról és szükség esetén a tetves személy kezeléséről

Ezt követően kezdődik a szeptemberi szűrővizsgálat, melyet januárban és áprilisban meg kell ismételni.

8.3.   Együttműködés az ÁNTSZ városi intézeteivel

A jogszabályokból nyilvánvaló, hogy gyermekközösségekben a tetvesség elleni védekezés hatékonyságát a közegészségügyi szolgálat és az iskola-egészségügyi hálózat csak szoros együttműködésben tudja biztosítani, amelyben a rendszeres információcserének és a folyamatos kapcsolattartásnak meghatározó jelentősége van. A tevékenység alkalmával a szülő, a pedagógus, a gondozó, a nevelő és az orvos együttműködése ugyancsak nélkülözhetetlen.

Az intézet számára az iskola-egészségügyi hálózat által havonként minden hónap 5-ig megküldött adatok (2. sz. melléklet) ismerete, valamint az ismételten és/vagy nagymértékben fejtetves személy nevének és lakcímének az észlelést követő munkanapon történő megadása (3. sz. melléklet) teszi lehetővé részben a megyei/fővárosi intézet részére szükséges jelentés elkészítését, részben a gyermekközösségek aktuális helyzetének folyamatos nyomon követését, illetve szükség esetén az intézet azonnali beavatkozását.

Iskolakezdéskor a városi/fővárosi kerületi tisztifőorvos által összehívott megbeszélésen az iskola-egészségügyi hálózat részvétele elengedhetetlen.

9.    A GYÓGYÍTÓ-MEGELŐZŐ HÁLÓZAT TEVÉKENYSÉGE

Ebben a fejezetben az orvosok, illetve a fekvőbeteg-ellátó intézmények feladatait foglaljuk össze.

9.1.   Orvosok feladatai

Az ez irányú tevékenységet a háziorvosi/házi gyermekorvosi, az iskola-egészségügyi és a járványügyi rendelet előírásai rögzítik.

     A 4/2000. (II. 25.) EüM rendelet (háziorvosi/gyermekorvosi rendelet) 4. -a, 1. (2) és (3) bekezdése szerint:

-     a háziorvos feladatkörébe tartozik a külön jogszabályban (tetvességre vonatkozóan a járványügyi rendeletben) meghatározott orvosi feladatok ellátása,

-     közegészségügyi-járványügyi hiányosság (adott esetben a tetvesség halmozódásának) észlelésekor a szükséges intézkedések megtétele és erről az ÁNTSZ illetékes intézetének értesítése.

     A 11/1999. (V. 14.) EüM rendelettel módosított 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet (iskola-egészségügyi rendelet)

-     2. (1) bekezdése szerint:

Az iskola-egészségügyi orvosi ellátást valamennyi nevelési-oktatási intézményre kiterjesztve kell intézményenként, vagy több intézmény ellátásának közös biztosítására megszervezni, iskolaorvos és védőnő teljes vagy részmunkaidőben történő foglalkoztatásával.

-     4. (1) bekezdése alapján:

Az iskola-egészségügyi, háziorvosi és házi gyermekorvosi, egyéb szakorvosi, körzeti védőnői, gyermekjóléti szolgálatok, pedagógiai szakszolgálatok, logopédus, gyógytornász, és pszichológus, valamint az ÁNTSZ illetékes intézetei a gyermekek és tanulók egészségvédelme érdekében együttműködnek és az e feladat ellátásához szükséges adatokról egymást tájékoztatják.

-     2. mellékletének 3. d) pontja szerint:

Közegészségügyi-járványügyi hiányosságok észlelésekor javaslattétel a hibák megszüntetésére, valamint az ÁNTSZ illetékes intézetének értesítése.

     18/1998. (VI. 3.) NM rendelet (járványügyi rendelet):

-     37. (2) bekezdése szerint:

Minden egészségügyi, szociális és oktatási dolgozó, aki az elvégzett vizsgálatok során tetvesség fennállását észleli, vagy arról hivatásának gyakorlása közben tudomást szerez, köteles annak megszüntetéséről haladéktalanul gondoskodni. Amennyiben ezt a tetvesség mértéke, jellege vagy bármi más ok miatt hatáskörében biztosítani nem tudja, köteles az esetről a területileg illetékes városi intézetnek jelentést tenni, amely a tetvetlenítést elvégezteti.

-     4. mellékletének 1. pontja szerint:

>      A csoportos üdülésre (pl. ifjúsági táborba stb.) induló gyermekcsoportok vizsgálatát az illetékes orvos végzi, aki köteles igazolni az üdülésre küldött gyermek tetűmentességét, illetőleg tetvesség észlelésekor a tetvetlenítést.

>      Az eltetvesedés veszélyének fokozott mértékben kitett személyek vizsgálatát, valamint a rendőrség által előállított és a tetvesség előfordulására nézve gyanúsnak tartott személy vizsgálatát és a tetves személy kezelését az eljáró orvos vagy az ÁNTSZ megyei/fővárosi intézete köteles elvégezni, amelynek során egyéb egészségügyi kártevő (pl. rühatka, bolha stb.) esetleges jelenlétére is figyelemmel kell lenni.

>      Az alkalmi, időszakos és csoportos vizsgálatokon kívül az eljáró orvosnak egyéb okokból végzett vizsgálatát az orvosi rendelőben, rendelőintézetben, a beteg lakásán vagy máshol a tetvesség előfordulására nézve is ki kell terjesztenie, minden olyan esetben, amikor ezt a vizsgálat alá vont személy elhanyagolt külseje, életvitele vagy egyéb körülményei indokolttá teszik.

>      Az egyes intézményekre/szálláshelyekre/közösségekre előírt vizsgálatok során:

a)     bölcsődékben, nevelőotthonokban, gyermekvédelmi intézményekben a gondozottakat felvételük alkalmával, majd havonta legalább egyszer az intézmény orvosának (és/vagy az általa e feladattal megbízott védőnőnek) kell a tetvesség előfordulására nézve is tüzetesen megvizsgálnia. A gondozó (nevelő) személyzet az öltöztetés, fürdetés alkalmával köteles figyelmet fordítani a tetvesség esetleges előfordulására és annak észlelésekor haladéktalanul jelentést tenni az intézmény orvosának;

b)     alsó fokú oktatási intézményekben (óvodákban, általános iskolákban), de amennyiben indokolt, a középfokú oktatási intézményekben (középiskolában, szakmunkásképzőben) is felvételkor, illetőleg a tanév elején kell az esetleges tetvesség felderítésére irányuló vizsgálatokat az intézmény orvosának (és/vagy az általa e feladattal megbízott védőnőnek) elvégezni, majd negyedévenként legalább egyszer megismételni. Tetvesség észlelésekor a szűrővizsgálatot az érintett egységben (pl. osztályban) kéthetenként meg kell ismételni mindaddig, amíg három egymást követő vizsgálat eredménye alapján a tetűmentesség és annak állandósulása megnyugtató módon meg nem állapítható.

c)     állandó és időszakos munkásszállásokon, mozgószállásokon és egyéb hasonló jellegű csoportos szálláshelyen a szálláshely orvosa pedig legalább negyedévenként egyszer személyesen is köteles ellenőrizni a tetvességi helyzet alakulását. Különös gondot kell fordítani minden újonnan beköltöző személy, valamint a hétvégi vagy az alkalmi hazautazásból visszaérkezők tetvességi vizsgálatára.

d)     eltetvesedés veszélyének fokozott mértékben kitett közösségekben (közegészségügyi szempontból hiányosan ellátott, zsúfolt tömeg-szállások, hajléktalanok szálláshelyei, táborok, telepek stb.) a közösség orvosa negyedévenként köteles a helyszínen tájékozódni a tetvességi helyzet alakulásáról és tetvesség fennállásakor, annak mielőbbi megszüntetése érdekében megtenni a szükséges intézkedéseket.

9.2.   A fekvőbeteg-ellátó intézmények tevékenysége

A 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet (járványügyi rendelet) 4. mellékletének 1. pontja szerint:

Kórházban és egyéb fekvőbeteg-ellátó intézményben a tetvesség behurcolásának megakadályozása érdekében a felvételi részlegnél, ahol ez nem megoldható a kórházi osztályokon (a kórtermektől elkülönítve) megfelelő helyiséget és fürdőszobát kell biztosítani.

Felvételkor e helyiségben a beteget és levetett ruháit tetvességre nézve meg kell vizsgálni, melynek során, ha:

     a tetvesség kizárható, a beteg a kijelölt kórteremben elhelyezhető,

     tetvesség állapítható meg, illetve az biztosan nem zárható ki, a betegnek és ruházatának tetvetlenítését késedelem nélkül azonnali tetű és serkeölő hatást biztosító módszerrel el kell végezni.

Kórtermekben észlelt tetvesség alkalmával a tetvesnek talált beteg fehérneműjének és ágyneműjének, valamint a kórteremnek tetvetlenítését azonnal biztosítani kell. Egyidejűleg a tetvesség esetleges fennállására nézve meg kell vizsgálni a kórteremben ápolt többi beteget is és a közöttük esetleg tetvesnek talált személyekkel is azonosan kell eljárni.

A geriátriai, alkohol-addiktológiai, pszichiátriai és bőrgyógyászati osztályokra érkező betegek tetvességi vizsgálatára kiemelt figyelmet kell fordítani

9.2.1.    Aktuális helyzet

A kórházakba érkező bármely (akár hajléktalan) személy tetvességi vizsgálata, fürdetése, illetve tetvesség megállapításakor tetűirtó szerrel való kezelése a kórház (ápoló személyzet) feladata.

A szakszerű ellátást nehezíti, hogy a személyi állomány a tetvesség elleni védekezéssel kapcsolatos szakmai ismeretekkel (pl. a tetvességi vizsgálat szakszerű végrehajtásának előírásaival, a kezelésre szolgáló tetűirtó szerekre vonatkozó ismeretekkel stb.) nem rendelkezik, de a védekezéshez szükséges tárgyi feltételek (pl. a fürdetésre alkalmas helyiség, tetűirtó szer) sem állnak igen sok helyen rendelkezésre

9.2.2.    Feladatok

Miután kórházban észlelt tetvesség csak ritkán fordul elő, ezért a jogszabályban előírt helyi kezelésekhez továbbra is ragaszkodni kell.

A tetvességi vizsgálat rendszerének kialakítása a kórházhigiénikus főorvos (de amennyiben van, az irányításuk alatt dolgozó közegészségügyi felügyelő) feladata. Ez magába foglalja a tetűmentesítéshez szükséges tárgyi feltételekről (pl. tetűirtó hajszeszről, ruhatetvességkor pedig a kórházi gyógyszertáron keresztül a 2%-os KREZOL-SZAPPAN-ról, a ruhatetűvel fertőzött textília tárolására alkalmas zsákokról stb.) történő gondoskodást, illetve szükség esetén az ÁNTSZ megyei intézetének bevonásával az ápoló személyzet kioktatását.

Az esetleg ruhatetűvel fertőzött felsőruházat kezelése és amennyiben arra nincs mód a ruhacseréről történő gondoskodás a megyei intézet feladata.

10.   A HAJLÉKTALANSZÁLLÁSOK TEVÉKENYSÉGE

Ruhatetvesség Magyarországon napjainkban szinte kizárólag a hajléktalanok körében fordul elő.

A tetves (elsősorban a ruhatetves) személyek vizsgálatára és azonnali kezelésére a hajléktalanok körében azért kell különös figyelmet fordítani, mivel a tetves személyek újbóli, ellenőrző vizsgálata nem biztosítható.

10.1.   Aktuális helyzet

Ezen a területen a fővárosban, illetve a megyeszékhelyeken és városokban a tetves személyek és a fertőzött ruházat kezelésére vonatkozóan eltérő gyakorlat tapasztalható.

(1) Fővárosi gyakorlat

Budapesten a hajléktanok elhelyezésének feltétele az ÁNTSZ Budapest Fővárosi Intézete által kiállított ún. Fertőtlenítési igazolás, amely a tetűmentességet igazolja. Ez a rendszer lehetővé teszi, hogy tetves személy a szállón ne kerülhessen felvételre.

Amennyiben valakinél tetvességet tapasztalnak a személykezelést, ruhatetvességkor pedig a fertőzött ruházat tetűmentesítését is elvégzik.

(2) Megyei gyakorlat

Több megyeszékhelyen (pl. Miskolcon és Tatabányán), illetve városban (pl. Tatán, Komáromban, Oroszlányban és Esztergomban) üzemelő szállóban a hajléktalanok vizsgálata és a tetves személyek kezelése a helyszínen történik. Ezeken a szállásokon miután a textília kezelése nem megoldható a tetves ruházat helyett az érintett részére csereruházatot is biztosítanak.

A legtöbb hajléktalanszálláson viszont a tetvességre senki nem fordít figyelmet.

10.2.   Feladatok

Az önkormányzatnak minden hajléktalanszálláson meg kell teremteni a tetvességi vizsgálat elvégzésének, valamint a személyi fürdetés/személykezelés lehetőségét nemcsak az ott lakók, hanem az utcai hajléktalanok számára is.

Kizárólag olyan módszer alkalmazható, amely igen rövid idő alatt a személy és ruházatának egyidejű tetű- és serkementességét biztosítja. Ezek személyi és tárgyi feltételeit biztosítani kell.

(1) Tárgyi feltételek

Ezek közé tartoznak a tetűirtó szerek (a fürdetésre, illetve a ruhatetves személy kezelésére szolgáló 2%-os KREZOL-SZAPPAN, valamint fejtetvesség alkalmával a NITTYFOR vagy PEDEX tetűirtó hajszesz) folyamatos készletezése. A 2%-os KREZOL-SZAPPAN-t központilag az ÁNTSZ Budapest Fővárosi Intézete készíti el, ahonnan a hajléktalanszálló a megyei intézeteken keresztül kapja meg a szükséges mennyiséget.

Miután ruhatetvesség előfordulásakor a fürdetés/személykezelés önmagában a tetűmentességet nem biztosítja, ezért ruhacseréről (tiszta alsó- és felsőruházatról) a helyszínen gondoskodni kell. A ruhacseréhez szükséges textília biztosításához a karitatív szervek (pl. Magyar Vöröskereszt, Máltai Szeretetszolgálat stb.) segítségét célszerű igénybe venni.

A tetűvel fertőzött textília zárt (erre alkalmas műanyag zsákokban való) gyűjtése és elégetése a legolcsóbb és legbiztonságosabb módszer.

(2) Személyi feltételek

A kezelést egészségügyi végzettséggel rendelkező személynek (pl. ápolónő, szociális munkás stb.) kell elvégeznie, akiket az ÁNTSZ megyei intézete a tetvesség elleni védekezés elméleti és gyakorlati kérdéseiről kellően kioktatott. Állandó felügyelet mellett ezt a tevékenységet esetleg betanított munkás is elláthatja.

A tetűmentesítés hatékony végrehajtása megfelelő szervezési formát igényel, melynek rendszerét az ÁNTSZ megyei intézetének bevonásával kell kialakítani.

A tevékenység rendszeres szakmai felügyeletét is a megyei intézet látja el.

11.   EGÉSZSÉGNEVELÉS

A tetvesség elleni védekezés hatékonysága, a fejtetvesség aktuális helyzetének javítása érdekében elsősorban a szülők, de alkalmilag a pedagógusok, óvónők és a bölcsődei dolgozók (gondozónők) körében kell egészségnevelési tevékenységet végezni, melynek során célszerű a fejtetű biológiájára, terjedési módjára és a védekezés lehetőségeire is kitérni.

Ez a kérdés azért fontos, mert az erre vonatkozó ismeretek hiányosak. A fejtetvesség elterjedésében ugyanis szerepet játszik az is, hogy az idősebb generáció már elfelejtette, a fiatalabb pedig esetleg még sohasem találkozott ezzel a kellemetlen élősködővel.

A felnőtt korosztály személyes tapasztalatainak hiánya miatt tehát nem veszi észre, ha a gyermek az óvodából, az iskolából vagy a nyári táborból tetvesen érkezik vissza és a közösségbe tetvesen engedik el.

Fel kell világosítani a szülőket arról, hogy a fejtetvesség aránylag könnyen és gyorsan megszüntethető, de egyúttal arra is fel kell hívni a figyelmüket, hogy ez kizárólag a gyerek hajának tetű- és serkementességével biztosítható.

Lényeges szempont a megelőzés kérdése. Különösen akkor célszerű erre a szülők figyelmét felhívni, ha a gyermekközösségben fejtetvesség tapasztalható. Ilyenkor a 3.1. pontban már részletezett okokból a tetűirtó hajszeszt hajmosás után, a hajba bedörzsölve kell alkalmazni, ami hatékonyságát mindaddig (akár két hétig is!) megőrzi, amíg az hajmosással eltávolításra nem kerül. Ez lehetővé teszi a gyermek folyamatos tetűmentességét, mivel a hajra kerülő tetű még elszaporodása előtt biztosan elpusztul.

Az egészségnevelés hatékony eszköze a korábbi évek tapasztalatai alapján a megfelelő tudnivalókat tartalmazó írásos anyag (szórólap) kiadása. Ez a korábbi évek tapasztalatai alapján hasznos információt ad a lakosság széles körének, elsősorban a szülőknek a fejtetvességgel kapcsolatos gyakorlati teendőkről.

Az egyes megyei intézetek által kiadásra kerülő szórólap elkészítéséhez az OEK Dezinszekciós és deratizációs osztálya által 2003. június 1-én készített, és a megyei/fővárosi intézetek részére megküldött A fejtetvesség című szórólap, illetve az annak alapján készített Tájékoztató a fejtetvességről (12. sz. melléklet), valamint az OEK honlapján lévő A fejtetvek és a fejtetvesség című összeállítás nyújt segítséget (www.antsz.hu/oek).

Az iskolavédőnők/orvosok számára pedig az egyéb célú összejöveteleken legalább évente egy alkalommal a fejtetvesség elleni védekezés kérdését célszerű akár továbbképzés formájában megbeszélni.

IRODALOM

1.      CDC Head Lice Infestation (Pediculosis). Parasitic Disease Information 2001. 07. 3 p.

2.      CDC Head Lice. Parasitic Disease Information. 2001. 10. 29. 12 p.

3.      CDC Treating Head Lice. Parasitic Disease Information. 2001. 05. 6 p.

4.      Erdős Gyula, Gálffy György, Koncz Ágnes, Szlobodnyik Judit: Az egészségügyi kártevők elleni védekezés (Szerk.: Erdős Gyula). Főiskolai tankönyv Semmelweis Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar. Budapest, 2003. 297 p.

5.      Erdős Gyula, Szlobodnyik Judit, Gálffy György: Módszertani levél a tetvesség elleni védekezésről. Epinfo 2001; 3. különszám

6.      Erdős Gyula, Szlobodnyik Judit, Gálffy György: Tájékoztató az engedélyezett irtószerekről és az egészségügyi kártevők elleni védekezés szakmai irányelveiről 2003. OEK Dezinszekciós és deratizációs osztály, Budapest, 2003. 420 p.

7.      N. Gratz: Human Lice. Their Prevelance, Control and Resistance to Insecticides. WHO/CTD/WHOPES 97.8 1997.

8.      Rozendal, J.B.: Vector Control. Methods for Use by Individual and Communities. WHO. Geneva. 1997. 253-262.

9.      WHO: Lice. Chemical methods for the control of vectors and pests of public health importance. WHO/CTD/WHOPES/97. 2. 1997. 64-68.

10.  18/1998. (VI. 3.) NM rendelet a fertőző betegségek és járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről. Népjóléti Közlöny 10. szám. (Barna könyv) 1998. 1373-1374; 1445-1446.

Melléklet

(Mellékletek .doc-ként letölthetőek)

1. sz. melléklet:   Értesítés a szülőnek gyermeke tetvessége esetén és Szülői nyilatkozat a fejtetves gyermek kezeléséről

2. sz. melléklet:   Jelentés az iskola-egészségügyi hálózat által végzett tetvességi vizsgálatokról

3. sz. melléklet:   Kimutatás az iskola-egészségügyi hálózat által elvégzett vizsgálat alkalmával tapasztalt nagymértékben vagy ismételten fejtetves személyekről

4. sz. melléklet:   Kimutatás a tetvesség elleni védekezésben végzett tevékenységről és a táblázat kitöltésének szakmai irányelvei

5. sz. melléklet:   Nyilvántartás időszakos közösségi szűrővizsgálatról és a táblázat kitöltésének szakmai irányelvei

6. sz. melléklet:   Nyilvántartás tetves személyekről

7. sz. melléklet:   Nyilvántartás tetves személyekről táblázat kitöltésének szakmai irányelvei

8. sz. melléklet:   V.71/a. táblázat a Tetvességről (városi/fővárosi kerületi intézet)

9. sz. melléklet:   A V.71/a. táblázat kitöltésének szakmai irányelvei

10. sz. melléklet:    V.71/b. táblázat a Tetvességről (megyei/fővárosi intézet)

11. sz. melléklet:    A V.71/b. táblázat kitöltésének szakmai irányelvei

12. sz. melléklet:    Tájékoztató a fejtetvességről, illetve Szülői nyilatkozat a tájékoztatás tudomásulvételéről

13. sz. melléklet:    A kiütéses tífuszra és a visszatérő lázra vonatkozó eljárás szabályai